Vallási és szellemi közösségek

Egy új országba költözés könnyen elveszítheti az otthoni, már meglévő kapcsolatait, és sok újonnan érkező számára egy hitbeli vagy spirituális közösség az egyik leggyorsabb módja annak, hogy olyan embereket találjon, akik befogadnak. Ez a fejezet segít egyszerre két dolgot elérni: megérteni, hogyan működnek a gyakorlatban a vallási közösségek Németországban, és ezeket a hovatartozáshoz vezető útként használni, akár ájtatos, akár csendesen keresgél, akár egyszerűen csak egy meleg szobát keres olyan emberekkel, akik osztják az értékeidet. A fejezet minden olvasó számára hasznos lehet, beleértve a Németországban élő, nagyszámú, semmilyen vallást nem követő embert is.

Először azt a dolgot tárgyaljuk, ami szinte minden külföldit meglep – a német egyházi adót, vagyis a Kirchensteuert –, majd végigvezetjük az itt található főbb vallási közösségeken: a katolikus és protestáns egyházakon, az iszlám, a judaizmus és a számos kisebb vallási és spirituális csoporton. Útközben rámutatunk a legtöbb nagyobb városban létező angolul beszélő és nemzetközi gyülekezetekre, és újra és újra visszatérünk ahhoz a gyakorlati kérdéshez, ami a legfontosabb, amikor éppen megérkeztünk: hogyan találjuk meg a közösségünket, és hogyan jutunk be az ajtón? Mindez nem jogi vagy adózási tanácsadás; ez egy közérthető tájékoztató, hogy tudd, mire számíthatsz, és hol kérdezz.

Kirchensteuer: az egyházi adó, amely minden újonnan érkezőt meglep

A legfontosabb dolog, amit a vallással kapcsolatban Németországban meg kell érteni, a pénzügyi, és ez folyamatosan megviseli az embereket. Németország Kirchensteuert, egy egyházi adót vet ki bizonyos vallási szervezetek regisztrált tagjaira. Ha hivatalosan tagja vagy egy adószedő vallási közösségnek – a római katolikus egyháznak (katholisch), az EKD (evangelisch) égisze alatt működő protestáns regionális egyházaknak, a zsidó közösségeknek és néhány kisebb szervezetnek –, az adóhivatal (Finanzamt) automatikusan felszámít egy pótlékot a jövedelemadódon felül. A kulcs a jövedelemadó 8 százaléka Bajorországban (Bayern) és Baden-Württembergben, és 9 százalék minden más szövetségi tartományban. Fontos megjegyezni, hogy ez a már fennálló adó százaléka, nem a fizetésed 8 vagy 9 százaléka, de egy normál szakmai jövedelem esetén még mindig évi több száz euróra rúg, és automatikusan levonják a fizetésedből a többi adóddal együtt.

Itt jönnek a csapdába az újonnan érkezők. Amikor kitöltöd az Anmeldungot, a lakcímed kötelező regisztrációját a helyi Bürgeramtnál, az űrlap tartalmaz egy mezőt a vallásodnak (Religion vagy Confession). Ha ott egy adószedő felekezetet írsz be – sokan becsületesen kitöltik, azt gondolva, hogy ez egy ártalmatlan népszámlálási kérdés –, akkor fizető tagként regisztrálsz, és az egyházi adó automatikusan megszűnik. Sok külföldi csak akkor veszi ezt észre, amikor az első német fizetési jegyzékükön egy Kirchensteuer sor látható, amelyhez soha nem járultak hozzá tudatosan. Ha nem akarod fizetni, a válasz egyszerű: hagyd üresen a vallási mezőt, vagy írd be, hogy „keine” (nincs). A vallási regisztráció elutasítása nincs hatással az istentiszteleteken való részvételre, az ünnepek megünneplésére vagy a közösségi életben való részvételre – csak azt befolyásolja, hogy az állam beszed-e az adót az egyház nevében.

Ha már regisztrált vagy, és az adót levonják, vagy ha le szeretnéd állítani a fizetést, a hivatalos lépést Kirchenaustrittnak hívják – ez egy jogi nyilatkozat arról, hogy adózási és polgári okokból kilépsz az egyházból. Személyesen teszed meg, és a helyszín, ahol élsz, az államtól függ: a legtöbb államban ez a Standesamt (polgári anyakönyvi hivatal), máshol a helyi Amtsgericht (kerületi bíróság). Magaddal viszed a személyazonosító okmányodat és általában a házassági anyakönyvi kivonatodat, ha van ilyen, és fizetsz egy kis adminisztratív díjat, amely államonként nullától (Bremen és Brandenburg nem számít fel díjat) egészen másutt nagyjából 30-35 euróig terjed. A nyilatkozatnak valódi polgári hatálya van: a Finanzamt leállítja a Kirchensteuer kivetését, általában a nyilatkozattétel hónapjának végétől, vagy röviddel azután. Ez egy bürokratikus cselekedet, nem pedig a személyes hitedről szóló nyilatkozat – sokan, akik még hívőnek tartják magukat, hivatalosan kilépnek, hogy leállítsák a fizetést, és sokan, akik soha nem gyakorolják a hitüket, gondolkodás nélkül regisztrálva maradnak. Az egyetlen mérlegelendő gyakorlati következmény az, hogy egyes egyházak tagságát olyan szertartásokhoz kötik, mint a templomi esküvő, a keresztszülői szerepek vagy a vallási temetés, ezért érdemes megérteni, hogy mit vár el a saját közössége, mielőtt benyújtja a kérelmet.

Mivel a papírmunka államonként eltérő és nehézségekbe ütközik, a Werkzeu.ge oldalon található Kirchenaustritt-Helper végigvezeti Önt a szövetségi tartományára vonatkozó konkrét nyilatkozattételi és időpont-egyeztetési lépéseken, és segít a kérelem elkészítésében; előkészíti és generálja a dokumentumot, de soha nem iktatja azt Önnek, így a nyilatkozatot továbbra is személyesen kell megtennie. A Werkzeu.ge egy böngészőalapú eszköztár, amelyet a WeLiveIn.de mögött álló Cryon UG cég készített; a Kirchenaustritt-Helper egy fizetős (Plus) eszköz, és ellenőrizheti, hogy mi szerepel az aktuális... árazási oldalArról, hogy az egyházi adó hogyan illeszkedik az általános adószámládba – a tényleges számításról, az adóosztályodról és a pótdíj kiszámításáról – a következő fejezetben olvashatsz: a német adók megértése a megfelelő hely; ez a fejezet szándékosan megáll annál, hogy mit jelent az adó az Ön számára tagként, és a mechanizmust az adóútmutatókra hagyja.

A keresztény egyházak: katolikus, protestáns és szabadegyházak

A kereszténység továbbra is a legnagyobb vallási csoportosulás Németországban, főként a római katolikus egyházra (katholisch) és a németországi Evangelische Kirche (EKD) alá szervezett protestáns egyházakra (evangelisch) oszlik meg. Nagyjából elmondható, hogy a katolicizmus délen és nyugaton – Bajorországban, a Rajna-vidéken – erősebb, míg a protestáns hagyomány északon és középen jobban látható, bár minden nagyobb városban mindkettő megtalálható. A helyi egység, amiről hallani fog, a Gemeinde, az adott templomépülethez tartozó egyházközség vagy gyülekezet. A saját megtalálása olyan egyszerű, mint megkeresni a legközelebbi katolikus vagy evangelische Gemeinde-t a körzetében; a plébániák weboldalain fel vannak tüntetve az istentiszteletek időpontjai (Gottesdienst), és a legtöbben mindenféle formalitás nélkül szívesen látják az újonnan érkezőket. Nem kell regisztrált, adófizető tagnak lenned ahhoz, hogy részt vegyél az istentiszteleteken, csatlakozz egy kórushoz, vagy hogy a gyermekeidet elvidd a programokra.

Az angol anyanyelvűek számára a jó hír az, hogy a legtöbb nagyobb városban és egyetemi városban vannak olyan gyülekezetek, amelyek részben vagy egészben angolul tartják az istentiszteleteket. Az anglikán egyház anglikán lelkészi szolgálatokat tart fenn olyan városokban, mint Berlin, Hamburg, Frankfurt, München, Köln és Bonn, amelyek gyakran nagyon hozzászoktak az átmeneti nemzetközi tömeghez. A katolikus egyház nemzetközi vagy „muttersprachliche” plébániákat működtet, amelyek angol, spanyol, lengyel, olasz és más nyelvű közösségeket szolgálnak ki a nagyobb városokban. Vannak amerikai és nemzetközi protestáns egyházak, valamint egyre több szabad evangéliumi és karizmatikus nemzetközi egyház – köztük az International Christian Fellowship (ICF) hálózat és a különféle Freikirchen –, amelyek szándékosan az újonnan érkezők és a fiatal szakemberek felé irányítják szolgáltatásaikat. Ezek a gyülekezetek gyakran a legkönnyebben leszálló helyek egy érkező keresztény számára, pontosan azért, mert mindenki más a teremben szintén valahonnan ideköltözött.

A Freikirchen, vagyis Szabad Egyházak az EKD struktúráján kívüli protestáns gyülekezetek – baptisták (Baptisten), metodisták, pünkösdisták, az Evangélikus Szabad Egyház és mások. Általában önellátóak és függetlenek az egyházi adórendszertől, szoros és aktív közösségi életet folytatnak, és gyakran többnyelvűek. A vasárnapi istentiszteleten túl a templomok jóléti ágaikon keresztül is beépülnek Németország társadalmi szövetébe: a Caritas, a katolikus jótékonysági szervezet, és a Diakonie, a protestáns megfelelője, az ország legnagyobb szociális szolgáltató munkaadói közé tartoznak, óvodákat, idősek otthonait, tanácsadó szolgáltatásokat, migrációs tanácsadó központokat és élelmiszerbankokat működtetnek, amelyek mindenkit szolgálnak, hitvallástól függetlenül. Az év ritmusát továbbra is a keresztény ünnepek – a Weihnachten (Karácsony) a közkedvelt karácsonyi vásárokkal és az Ostern (Húsvét) – alakítják, amelyek a közösségi élet legmelegebb pontjai, hívők és nem hívők számára egyaránt nyitva.

Iszlám: mecsetek és muszlim közösségi élet

Az iszlám a második legnagyobb vallás Németországban, a muszlim lakosság száma általában az ország lakosságának öt-hat százalékát teszi ki – több millió embert. E közösség nagy része azokra a török-német családokra vezethető vissza, akik az 1960-as évektől kezdve úgynevezett vendégmunkásként (Gastarbeiter) érkeztek, és itt maradtak, hogy életet és generációkat építsenek, az arab világból, a Balkánról, Iránból és máshonnan érkezőkkel együtt. Az eredmény egy nagyszámú, stabil és belsőleg sokszínű muszlim jelenlét, amely leginkább a mecsetekben (Moschee, többes szám Moscheen) és az iszlám kulturális központokban látható, amelyek szinte minden német városban a közösségi élet alapját képezik.

Az itt található mecsetek a szerény imahelyiségektől az átalakított épületekben találhatók, a nagy, erre a célra épített, kupolákkal és minaretekkel ellátott komplexumokig terjednek. Sokan közülük ernyőszervezetekhez tartoznak, a legnagyobb a DITIB (Török-Iszlám Vallási Ügyek Uniója), amely az ország mecsetjeinek jelentős részét működteti; mások olyan szervezetek alá tartoznak, mint az Islamrat, a Zentralrat der Muslime, vagy független és arabul beszélő gyülekezetek. A pénteki déli ima (Freitagsgebet vagy Jumu'ah) a fő heti összejövetel, és a mecsetek jellemzően Korán-óráknak, nyelvtanfolyamoknak, ifjúsági csoportoknak és társasági eseményeknek is otthont adnak, így közösségi központokká és istentiszteleti helyekké is válnak. A Ramadán és az Íd ünnepek alatt ez a közösségi élet különösen láthatóvá válik, naplemente utáni közös étkezésekkel és olyan ünnepségekkel, amelyek gyakran messze túlmutatnak magán a mecseten.

Egy újonnan érkezett muszlim – vagy egy kíváncsi látogató – számára a praktikus megoldás az, ha megkeresi a legközelebbi Mecsetet vagy Islamisches Zentrumot, és egyszerűen felveszi a kapcsolatot; a legtöbb újonnan érkezőt szívesen látják, és a nagyobb városokban, mint például Berlinben, Frankfurtban, Münchenben és Kölnben, vannak gyülekezetek és diákorientált iszlám társaságok, amelyek angol vagy arab, valamint német és török ​​nyelven működnek. Az egyetemi városokban gyakran működik muszlim diákszövetség, amely különösen a külföldiek beilleszkedésének segítésére szolgál. A templomokhoz hasonlóan nem kell hivatalosan sehova regisztrálni ahhoz, hogy részt vehessen, vagy családját bevonhassa a közösségi életbe.

Judaizmus: zsidó közösségi élet Németországban

A németországi zsidó élet olyan történelmi súlyt hordoz, amelyet egyetlen becsületes kalauz sem hagyhat ki, jelene pedig a gondos újjáépítés története. Miután a holokauszt szinte teljesen elpusztított egy egykor virágzó közösséget, a zsidó élet az elmúlt három évtizedben ismét felvirágzott, nagyrészt az 1990-es évekbeli volt Szovjetunióból érkező bevándorlásnak köszönhetően, és ma a közösség nagyjából százezer regisztrált tagot számlál, a legnagyobb koncentrációban Berlinben, Münchenben és Frankfurtban élnek. A helyi szerv, amellyel találkozni fog, a Jüdische Gemeinde, egy város zsidó közösségi szervezete, amely általában a zsinagógát, a kulturális és oktatási programokat, valamint a szociális szolgáltatásokat működteti tagjai számára. A közösségek a vallási spektrumot ölelik fel, az ortodoxoktól a liberális és reform gyülekezetekig, és a nagyobb városokban gyakran egynél több is van.

A helyi szint felett a Zentralrat der Juden in Deutschland a fő országos képviseleti szerv, a Zentralwohlfahrtsstelle der Juden in Deutschland (ZWST) pedig a közösség jóléti szervezete, amely szociális munkát, ifjúsági programokat és integrációs támogatást nyújt – különösen értékes a zsidó újonnan érkezők számára, akik megtalálják a helyüket. Őszinte dolog elismerni a biztonsági valóságot is: a zsinagógák és zsidó intézmények Németországban rendőri védelem alatt működnek, és a látogatókat általában arra kérik, hogy előzetesen regisztráljanak és hozzanak magukkal személyazonosító okmányokat. Ez inkább a zsidó közösségi élet gyakorlati velejárója, mintsem ok a távolmaradásra, és a közösségek általában örömmel fogadják azokat az újonnan érkezőket, akik a látogatás előtt felveszik a kapcsolatot. Ha zsidó vagy és Németországba költözöl, a helyi Jüdische Gemeinde felkeresése érkezés előtt a legbiztosabb módja annak, hogy kapcsolatba lépj a közösséggel, a szolgáltatásokkal, és adott esetben a kóser ellátással és a vallási élettel.

Más vallások és a nagy világi többség

A három legnagyobb hagyományon túl Németország számos kisebb vallási közösségnek ad otthont, amelyek a nagyobb városokban koncentrálódnak, ahol számuk eléri a kritikus tömeget. Országszerte buddhista központok és kolostorok találhatók, amelyek a tibeti, zen, theravada és nyugati konvertita hagyományokat ölelik fel, és sok közülük nyílt meditációs esteket szervez, amelyekre a teljesen kezdőket is szívesen látják. A hindu templomok az indiai, a sri lankai tamil és a tágabb dél-ázsiai közösségeket szolgálják ki, a hamm-i Sri Kamadchi Ampal templom Európa egyik legnagyobbja. A szikh gurdvárák Frankfurtban, Kölnben, Stuttgartban és más városokban működnek, és hagyományosan közös étkezést (langart) kínálnak minden látogatónak. Vannak bahá’í közösségek, alevi egyesületek és mások – a minta az, hogy ha egy diaszpóra jelen van egy városban, akkor annak istentiszteleti helye általában a legkönnyebb hely arra, hogy otthonról érkezőkkel találkozzunk.

Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy egy újonnan érkező megértse, hogy Németország a mindennapi életben nagyrészt világi társadalom, és a vallástalanság teljesen normális és elterjedt. Ez különösen igaz a volt Kelet-Németországra, ahol a világi állam évtizedei alatt az emberek többsége semmilyen vallási hovatartozással nem rendelkezett – egyes keleti régiókban a nem vallásosak egyértelmű többséget alkotnak. Országszerte folyamatosan növekszik azoknak az embereknek az aránya, akik semmilyen egyházhoz vagy vallási szervezethez nem tartoznak, és ma már nagyjából a lakosság felét teszi ki. Senki sem fog rákényszeríteni, hogy vallást vallj, és egyre növekvő szervezett világi és humanista színtér alakul azok számára, akik vallás nélküli közösségre vágynak: a Humanistischer Verband Deutschlands (Humanista Egyesület) világi szertartásokat, etikai oktatást, ifjúsági csoportokat és a közös értékek, nem pedig a közös hit köré épülő összetartozás érzését kínálja. Röviden, bármelyik irányba is nézel – hívő, határozatlan vagy határozottan világi –, jó társaságban vagy itt, és semmilyen kötelezettséged sincs.

Létezik egy széleskörű „spirituális, de nem vallásos” környezet is, amelyet sok újonnan érkező megközelíthetőnek talál, pontosan azért, mert nem igényel elkötelezettséget és papírmunkát. Meditációs csoportok, jógastúdiók, mindfulness körök, valamint filozófiai vagy kontemplatív társaságok minden városban léteznek, és gyakran itt találnak csendes közösséget azok az emberek, akik soha nem csatlakoznának templomhoz. Sokan angol nyelven, előzetes bejelentkezés nélkül működnek, és nem félelemkeltő első lépést jelenthetnek egy új arcokkal teli térbe.

A hitközösségek mint a hovatartozáshoz vezető gyors út

Tedd félre egy pillanatra a teológiát, és tekints a hitközösségekre pusztán az újonnan érkezők életének építésére szolgáló eszközként, mivel ezek az egyik leghatékonyabb elérhető lehetőség. A gyülekezet, eleve, egy kész, befogadó közösség: rendszeresen találkozik, várja az újonnan érkezőket, és a közös értékek és a kölcsönös segítségnyújtás köré szerveződik, nem pedig a tranzakciós értelemben vett hálózatépítés köré. Valaki számára, aki éppen egy idegen városba költözött, és senkit sem ismer, ez a kombináció – egy fix heti összejövetel, köszönésre kész emberek, és gyakran egy közös kultúra vagy nyelv – nehezen felülmúlható. Sok nemzetközi gyülekezet kifejezetten azért létezik, mert alapítóik emlékeztek arra, hogy milyen elszigetelőek lehetnek az első hónapok egy új országban.

A gyakorlati előnyök gyorsan felhalmozódnak. A vallási közösségek általában a közösségi élet teljes naptárát működtetik az istentiszteleten túl – közös étkezések, családi és ifjúsági csoportok, szezonális fesztiválok, beszélgetőkörök, kórusok és zene –, ami természetes, stresszmentes módot kínál arra, hogy ugyanazokat az embereket többször is láthasd, és így alakulnak ki a barátságok. Gyakran többnyelvűek vagy nemzetköziek, így puha landolást jelenthetnek, amíg a német nyelved talpra áll. És jó belépési pontot jelentenek az önkéntességbe: az egyházak jóléti szervezetei és számos mecset- és zsinagógaközösség élelmiszergyűjtéseket, menekülttámogatást, időseknek szóló látogatási programokat és környékbeli projekteket szervez, amelyek mindegyike a helyiekkel vállvetve segít abban, hogy valami hasznosat tegyenek. Fejezetünk a ...-ról kultúra elsajátítása önkéntességen keresztül mélyebben beleássa magát abba, hogyan válik az időnk felajánlása a német társadalomba vezető úttá.

Mindez nem követeli meg, hogy ájtatos legyél. A vallásközi kezdeményezések, a külföldiek számára is barátságos gyülekezetek és a nyílt közösségi események valóban nyitottak, és rengeteg ember vesz részt rajtuk legalább annyira a közösség és az önkéntesség miatt, mint a hit miatt. A kiegyensúlyozott nézet az, hogy egy hitbeli vagy spirituális közösség értékes lehet, akár mély meggyőződéssel, akár egyszerűen a valahová tartozás iránti hétköznapi emberi igénnyel érkezel – és nincs becstelenség pusztán a közösség kedvéért megjelenni.

Közösséged megtalálása és a következő lépések

Kezd azzal a gyakorlati döntéssel, ami valódi pénzzel jár: amikor kitöltöd az Anmeldungot, gondold át, mit írsz a vallási mezőbe. Ha nem szeretnél fizetni a Kirchensteuerért, hagyd üresen, vagy írd be, hogy „keine”, és ne feledd, hogy továbbra is járhatsz és tartozhatsz bármelyik közösséghez, amit szeretnél. Ha már fizetsz, és szeretnél leállni, tervezd meg a Kirchenaustritt-et az államodban található Standesamtnál vagy Amtsgerichtnél, tervezz be egy kis díjat, és először ellenőrizd, hogy az egyházad köti-e a tagságot valamilyen számodra fontos szolgálathoz. Az adózási részletek tekintetében a pénzügyi fejezetekre hagyatkozz, ne találgass; a papírmunkát illetően a Kirchenaustritt-Helper elkészítheti a nyilatkozatot, bár azt továbbra is személyesen kell megtenned.

Ahhoz, hogy valóban embereket találj, keress rá a körzetedben található konkrét Gemeinde, Moschee, Jüdische Gemeinde, templomra vagy meditációs csoportra, és keresd az „international” vagy az „angol” szót, ha egy újonnan érkezőkhöz szokott gyülekezetet szeretnél – a legtöbb városban van legalább egy. Küldj egy rövid üzenetet, vagy egyszerűen gyere el egy nyílt istentiszteletre vagy eseményre; ezek a közösségek szinte definíció szerint az idegenek befogadásával foglalkoznak. Ha egy hitközösség nem neked való, ugyanaz az ösztön – egy közös értékek köré épülő rendszeres összejövetel megtalálása – átragad a világi és a polgári életre is. Útmutatóink… külföldi csoportok és klubok és a helyi közösség szerepvállalása A nem vallási utakat is járd be egy társasági körbe, és ezek és e fejezet között találj egy olyan helyet, ahol otthon érzed magad, bármiben is hiszel. Ez a fejezet tájékoztató jellegű, nem jogi, adózási vagy vallási tanácsadás – bármi kötelező érvényű dolog esetén erősítsd meg az aktuális szabályokat az illetékes hivatalnál vagy a saját közösségedben.