Németország a munkaidő-törvény felülvizsgálatát tervezi

Németországban több mint egy évszázada a munkaidő-számlálás legnagyobb változásáról vitatkoznak. A munkaidő-törvény, az Arbeitszeitgesetz reformtervezete, amely jogi korlátokat szab a munkavégzés időtartamára, eltávolodna a szigorú napi nyolcórás felső határtól, és ehelyett a heti maximum felé haladna. A tervezetet a Bärbel Bas miniszter vezette Munkaügyi Minisztérium készítette, és 2026 júniusa óta úgynevezett Referentenentwurfként, minisztériumi munkatervezetként kering. Még nem törvény, és éles reakciókat váltott ki mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek részéről.

A Németországban foglalkoztatott több millió külföldi munkavállaló számára a javaslat azért fontos, mert a munkanap mindennapi ritmusát érinti. Egyelőre semmi sem változik, de érdemes megérteni az utazás irányát, mert átalakíthatja mind a munkavállalók által élvezett rugalmasságot, mind a munkáltatóik által vezetett nyilvántartást.

Mit változtatna a munkaidő-törvény tervezete?

A jelenlegi szabályok értelmében a munkanap legfeljebb nyolc óráig tart, ami tíz órára meghosszabbítható, amennyiben az átlag egy meghatározott referencia-időszak alatt nyolc óra marad. A tervezet a napi normaként nyolc órát, kivételként pedig tíz órát tart fenn, de a kötelező érvényű jogi korlátot a napról a hétre helyezi át. Az alapérték a heti maximum 48 óra, amelyet egy tizenkét hónapos időszak átlagaként mérnek, nem pedig mereven számolnak minden napot.

A gyakorlatban ez lehetővé tenné az alkalmazott számára, hogy egyes napokon többet, más napokon pedig rövidebbet dolgozzon, feltéve, hogy a heti átlag a korláton belül marad. A támogatók azzal érvelnek, hogy ez nagyobb mozgásteret biztosít a személyzetnek és a vállalatoknak a munkaidő projektek, személyes szükségletek és csúcsidőszakok szerinti megszervezésére. A tervezet ezt az új rugalmasságot nagyrészt egy Tarifvertraghoz, egy kollektív szerződéshez, vagy egy erre épülő üzemi megállapodáshoz köti. Ez a feltétel a terv egyik legvitatottabb részévé vált, mivel Németországban a munkavállalók nagyjából felére nem vonatkozik ilyen megállapodás.

Új kötelezettség a munkaidő rögzítésére

A reform második pillére a munkaidő rögzítésének jogi kötelezettsége. A tervezet előírná a munkáltatóknak, hogy minden alkalmazott munkaviszonyának kezdetét, végét és időtartamát naplózzák, a legtöbb esetben a munkavégzés napján, és az elektronikus vagy digitális rögzítés felé mutat, ahelyett, hogy a tény után papír alapú feljegyzéseket vezetnének.

A javaslatnak ez a része nem a semmiből jött. A német és az európai bíróságok már jelezték, hogy a munkaadóknak rendelkezniük kell egy rendszerrel a ledolgozott órák mérésére, és a tervezet célja, hogy ezt a kötelezettséget egyértelműen beépítse a nemzeti jogba. A munkavállalók számára a rögzített napló láthatóvá teheti a túlórákat, és könnyebben igényelhetők. A kisebb munkaadók számára ez egy rendszer létrehozását és fenntartását jelenti, ami az egyik oka annak, hogy az üzleti csoportok miért küzdöttek ellene.

Miért történelmi jelentőségű a munkaidő-törvény reformja?

A kommentátorok a tervet a Munkaidő Törvény legnagyobb szabású átalakításaként írták le 1918 óta, amikor a nyolcórás munkanapot először rögzítették a német jogban. A központi korlát napról hétre való áthelyezése aláásná azt az elvet, amely több mint száz éve alakítja a német munkaéletet, ezért keltett ekkora figyelmet a vita júliusban.

Fontos elolvasni a javaslatot. A Referentenentwurf egy korai tervezet, amely még jelentősen változhat a kabinetdöntés előtt, majd a Bundestagnak és a Bundesratnak kell átmennie, mielőtt hatályba lépne. A heti 48 órás szám a régóta fennálló Európai Uniós szabályokat is tükrözi, így Németország a saját korlátját egy olyan felső határhoz igazítaná, amely már az egész blokkban érvényes.

Kritika mindkét oldalról

A tervezet egyszerre keltett felháborodást a munkaadókban és a szakszervezetekben. A vállalkozói szövetségek tehernek nevezték az új dokumentációs kötelezettségek és a kollektív szerződésekhez való kapcsolódás keverékét, azzal érvelve, hogy a csak a Tarifvertrag létezése esetén kínált rugalmasság sok vállalatot kihagy, és a szabadság helyett papírmunkát eredményez. Egyes munkaadók nyíltan kényszernek nevezték a csomagot.

A szakszervezeti oldalról a kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a napi munkaidő-korlát enyhítése hosszabb, fárasztóbb munkanapokhoz vezethet, és alááshatja a túlhajszoltság elleni védelmet. A Munkaügyi Minisztérium a heti modellt kompromisszumként mutatta be, amely megőrzi a nyolcórás normát, miközben lehetővé teszi az ellenőrzött rugalmasságot, de a korai reakciók azt mutatják, milyen nehéz lesz mindkét tábornak megfelelni. Az LTO és a Bürgergeld.org közötti médiumok beszámolói részletesen nyomon követték az eseményeket.

Mit jelenthet ez a külföldi munkavállalók és munkaadók számára?

Ha alkalmazott vagy, a gyakorlati üzenet az, hogy inkább várj és figyelj, mint cselekedj. A szerződésedre vonatkozó szabályok nem változtak, és a munkaidőre, szünetekre és túlórára vonatkozó meglévő megállapodásod továbbra is érvényes. Amennyiben a reform a jelenlegi formájában fogad el, a napi hatás sok ember számára attól függ, hogy a munkahelyükre vonatkozik-e kollektív szerződés, mivel az új rugalmasság nagy része ott lenne elérhető. Útmutatónk a... Német munkaszerződések és jogok hasznos kiindulópontot jelenthet annak megértéséhez, hogy hol állsz ma.

A munkáltatók, különösen a kisebb vállalatok és a nemzetközi munkaerőt alkalmazó startupok számára a nyilvántartási kötelezettség az a rész, amelyre időben fel kell készülni. Egy megbízható digitális munkaidő-nyilvántartási rendszer létrehozása időt vesz igénybe, és a megfelelő megvalósítás a munkaidő átláthatóvá tételével a vállalkozás védelmét is szolgálhatja. Attól függően, hogy a heti korlátra való áttérés nagyobb szabadságot vagy nagyobb terhet hoz-e, a végleges szövegtől és attól függ, hogy az egyes munkahelyek hogyan használják azt. A munka és a magánidő közötti egyensúly Németországban való kezelésének szélesebb körű áttekintéséhez tekintse meg a következő témákat: munka-magánélet egyensúlya Németországban.