Túlterheltek a sürgősségi osztályok: mikor a 116117?

A németországi sürgősségi osztályok egyre több olyan embert látnak el, akinek máshol is segíthettek volna, miközben egyre kevesebb kórház osztozik a terhelésen. Ez a fő megállapítása a Barmer Krankenhausreport 2026-nak (kórházi jelentés), amelyet a kötelező egészségbiztosító október 27-én mutatott be Berlinben. A Barmer most azt szeretné, hogy minden beteg, aki nincs életveszélyes állapotban, telefonos felmérésen essen át, mielőtt kórházba megy, ezt a lépést azonban az új szövetségi sürgősségi reform önkéntesnek hagyja. A Németországban élők számára a rendszerben két szám van: a 112 vészhelyzetekre és a 116117 a rendelési időn kívüli sürgős problémákra.

Mit állapított meg a Barmer-jelentés a sürgősségi osztályokról

A jelentés szerint a németországi kórházak 2015-ben mintegy 12,3 millió, 2024-ben mintegy 12,7 millió járóbeteg-sürgősségi ellátást végeztek. A járóbeteg-ellátás azt jelenti, hogy a betegeket megvizsgálták, majd hazaküldték ahelyett, hogy felvették volna őket egy osztályra. Az összesített növekedés csekély, de az ilyen ellátást nyújtó kórházak száma ugyanebben az évtizedben csökkent, így kevesebb intézmény osztozik az eseteken. A Barmer számítása szerint egy átlagos kórház 2024-ben 8,7 százalékkal több járóbeteg-sürgősségi esetet látott el, mint tíz évvel korábban.

Az átlag nagy különbségeket takar. A ZDF a tanulmányra hivatkozva arról számolt be, hogy minden tizedik kórházban több mint kétszeresére nőtt az ilyen esetek száma 2015 óta. Öt kórházból kettőben 39 százalékkal nőtt az esetszám, további öt kórházból kettőben pedig 26 százalékkal csökkent. A Barmer csak azokat a kórházakat veszi számításba, amelyek évente legalább 50 járóbeteg-sürgősségi ellátást végeznek, és e mérce szerint számuk 1614-ről 1536-ra csökkent. Az adatok mintegy 8,5 millió Barmer-biztosított elszámolási adatain alapulnak, és a teljes népességre vetítették ki őket. A WeLiveIn.de korábban már beszámolt a sürgősségi osztályokon tett rekordszámú látogatásról Németországban.

Miért veszik igénybe egyes régiókban sokkal gyakrabban a sürgősségi osztályokat

Az igénybevétel régiónként jelentősen eltér. A Barmer-jelentés szerint 2024-ben a baden-württembergi kórházak egy lakosra vetítve mintegy 50 százalékkal több járóbeteg-sürgősségi esetet láttak el az országos átlagnál, míg a türingiai kórházak mintegy 22 százalékkal az átlag alatt maradtak. A tanulmány szerzője, Daniel Grandt orvos a bemutatóra készült írásos nyilatkozatában alacsonyabb számot adott meg, eszerint Baden-Württemberg 35 százalékkal van az országos átlag felett. A dpa hírügynökség úgy foglalta össze a különbséget, hogy a délnyugati tartomány lakói csaknem kétszer olyan gyakran vették igénybe a kórházi sürgősségi ellátást, mint a türingiaiak.

Grandt szerint a regionális különbségek sem demográfiai, sem orvosi okokkal nem magyarázhatók. Arra is rámutatott, hogy sok eset egyszerű. A Barmer szerint a járóbeteg-sürgősségi betegek 60 százalékát mindenféle műszeres diagnosztika, például ultrahang, röntgen vagy CT nélkül látták el. Grandt hozzátette, hogy hétköznapokon tízből hat ilyen látogatás reggel 8 és este 6 óra között történt, amikor a háziorvos általában elérhető lett volna.

Grandt hangsúlyozta, hogy azokat a betegeket, akiknek aggodalma alaptalannak bizonyul, nem szabad hibáztatni. Sokan egyszerűen nem tudják megítélni, mennyire sürgősek a tüneteik, mondta, és egy nemrégiben készült felmérésben a sürgősségi osztályokon megkérdezett betegek több mint fele nem tudta, hogy létezik rendelési időn kívüli orvosi ügyeleti szolgálat. Országos tájékoztató kampányt sürgetett, amelyet a reform hiányzó elemének nevezett.

A Barmer kötelező előzetes felmérést kér a sürgősségi osztályok előtt

A Barmer elnök-vezérigazgatója, Christoph Straub arra figyelmeztetett, hogy a zsúfolt várótermek mindenkit veszélyeztetnek, azokat a betegeket is, akiknek valóban akut sürgős esetük van. "Nem minden vélt sürgős eset valóban az", mondta a bemutatón a dpa szerint. A ZDF Morgenmagazin című reggeli műsorában hozzátette, hogy a súlyos betegségekkel és erős fájdalmakkal küzdők emiatt tovább várnak.

Kötelező, telefonos első felmérést javasol, amelyet később digitális eszközök egészítenének ki, mindenki számára, aki nincs életveszélyben. A betegeket ezután a megfelelő ellátási szintre irányítanák, például háziorvosi rendelőbe, ügyeleti rendelőbe vagy kórházba, és ott fix időpontot kapnának. A Barmer Dániát hozza példának, ahol az életveszélyes eseteket kivéve először telefonálni kell. Grandt szerint a dán telefonos felmérések 42 százaléka teljesen lezárja az esetet, kórházi vagy rendelői látogatás nélkül.

Straub több orvosi házi látogatást és szélesebb jogköröket is szeretne az ápolók és más nem orvosi személyzet számára az idősotthonokban. A cél az, hogy a törékeny idős embereket ne vigyék kórházba olyan problémákkal, amelyeket ott is el lehetne látni, ahol élnek.

Mit változtat az új Notfallreform

A Bundestag október 15-én a kormánykoalíció és a Zöldek szavazataival fogadta el a Notfallreformot (sürgősségi ellátási reformot), az AfD és a Baloldal tartózkodott, jelentette a dpa. A szövetségi egészségügyi minisztérium szerint a 116117-es számot időpontfoglaló szolgálatra és egy Akutleitstelle nevű akut ellátási irányítóközpontra osztják, amely éjjel-nappal működik, telefonon vagy videón ad tanácsot, és szükség esetén orvost küldhet házhoz. A kórházak Integrierte Notfallzentren (integrált sürgősségi központok) működtetésére kötelesek, amelyek egyesítik a sürgősségi osztályt, egy ügyeleti rendelőt és egy központi felmérő pultot. A 116117-es központokat és a 112-es mentésirányítási központokat digitálisan is összekapcsolják, hogy az információ továbbítódjon anélkül, hogy a betegeknek mindent meg kellene ismételniük.

Carsten Linnemann szövetségi egészségügyi miniszter régóta esedékesnek nevezte a reformot. A biztosító kritikája szűkebb: a törvény felkínálja a telefonos felmérést, de senkit sem kötelez annak igénybevételére, így a betegek továbbra is egyenesen bemehetnek egy kórház sürgősségi osztályára. "Egyértelmű kötelezettség nélkül a reform sikere kérdéses", mondta Straub a dpa és a ZDF idézete szerint.

116117 vagy 112: hogyan vegyék igénybe a külföldiek a sürgősségi osztályokat

A két szám más-más célt szolgál, és mindkettő hívása ingyenes vezetékes és mobiltelefonról is. A 112 a segélyhívó szám életveszélyes helyzetekre, például mellkasi fájdalom, agyvérzésre utaló jelek, erős vérzés, súlyos légzési nehézség vagy súlyos baleset esetén. A mentőszolgálathoz kapcsol, amely mentőautót küld, és eldönti, melyik kórház megfelelő.

A 116117 az ärztlicher Bereitschaftsdienst, vagyis az orvosi ügyeleti szolgálat, amelyet a kötelező egészségbiztosítással rendelkező betegeket kezelő orvosok működtetnek. A hivatalos weboldal szerint olyan panaszokra szolgál, amelyekkel általában rendelőbe menne az ember, de nem várhatnak másnapig. A vonal a hét minden napján, éjjel-nappal elérhető, országszerte és körzetszám nélkül működik. A szolgálat egy Bereitschaftspraxisba, vagyis esténként, hétvégén és ünnepnapokon nyitva tartó ügyeleti rendelőbe irányíthatja Önt. A fogászati problémák nem tartoznak ide, ezekre külön fogorvosi ügyeletek vannak.

A 116117.de weboldalon van egy Patienten-Navi nevű tünetellenőrző, egy keresőfunkció a közeli ügyeleti rendelőkhöz, valamint időpontfoglaló szolgáltatás a kötelező biztosítással rendelkezőknek. Egyes részei angolul, arabul, törökül, ukránul és több más nyelven is elérhetők. Rendes rendelési időben továbbra is a saját háziorvos, a Hausarzt az első számú kapcsolattartó, bár a következő években háziorvoshiány várható. Rendelőbe vagy kórházba mindig vigye magával az egészségbiztosítási kártyáját.

Ha bizonytalan, hívja a 116117-et, és írja le a tüneteit, ha pedig bármi életveszélyes lehet, azonnal hívja a 112-t. Ha valaki kisebb problémával megy a sürgősségi osztályokra, az általában hosszú várakozást jelent, és Grandt szerint az ilyen látogatások gyakran amúgy is azzal végződnek, hogy a beteget visszaküldik a háziorvoshoz.