A berlini Baloldali Párt szavaz: 160 000 lakás a tét

A berlini Baloldali Párt (Die Linke) október 31-én, szombaton tartományi pártkongresszusán dönt arról, hogy hivatalos koalíciós tárgyalásokat kezd-e az SPD-vel és a Zöldekkel. Ha a berlini Baloldali Párt igent mond, a főváros megkaphatja első baloldali párti polgármesterét, Elif Eralpot, valamint egy olyan kormányt, amely mintegy 160 000 bérlakást akar a nagy vállalati bérbeadóktól köztulajdonba venni. A szövetségi kormány olyan törvényt készít elő, amely rendkívül drágává tenné a tervet, a koalíció pedig az antiszemitizmus miatt is nyomás alatt áll.

Miért fontos a berlini Baloldali Párt szavazása

A Baloldali Párt a szeptember 20-i berlini tartományi választáson a szavazatok 25,7 százalékával győzött. A CDU 18,8 százalékkal második lett, ezt követte az AfD 16,3, a Zöldek 14,3 és az SPD 12,1 százalékkal, ami a párt legrosszabb eredménye a város történetében. A leköszönő CDU-SPD koalíció elvesztette többségét, és a puhatolózó tárgyalások után a három balközép párt közös dokumentumban állapodott meg. Az SPD és a Zöldek már jóváhagyták a koalíciós tárgyalások megkezdését.

Eralp, aki a berlini Baloldali Párt frakcióját vezeti a tartományi parlamentben, arra számít, hogy a kongresszus nagy többséggel támogatja a tárgyalásokat. "Az én megítélésem szerint a párt nagy többséggel dönt majd a koalíciós tárgyalások megkezdéséről" - mondta a Berliner Morgenpost című lapnak a dpa hírügynökség beszámolója szerint. Hozzátette, hogy kritikára számít a kongresszuson, és azt jogosnak tartja, a pártnak pedig fájdalmas kompromisszumokat kellett elfogadnia, mert 25,7 százalékot szerzett, nem abszolút többséget. Az AFP hírügynökség szerint Eralp 45 éves jogász, török bevándorlók gyermeke, és ő lehet Berlin első baloldali párti kormányzó polgármestere (Regierende Bürgermeisterin).

A végleges koalíciós megállapodást még mindhárom pártnak jóvá kellene hagynia. A dpa szerint a berlini SPD vezetése tagsági szavazást indított el, a Baloldali Párt kötelező erejű tagsági szavazást tervez, a Zöldek pedig digitális tagsági véleménykérést szeretnének, amelyet egy küldöttgyűlés döntése követne.

160 000 lakás társadalmasításának terve

A lakhatás áll a terv középpontjában. A puhatolózó tárgyalások dokumentuma szerint a nagy magán lakáscégek lakásait köztulajdonba vennék, ezt a folyamatot németül Vergesellschaftungnak (társadalmasítás) nevezik. A legtöbb sajtóorgánum, köztük a The Local, úgy írja le a tervet, hogy az a Berlinben több mint 10 000 lakással rendelkező cégeket érinti. A dpa hírügynökség kissé másképp írja le a küszöböt: az érintettek a városban legalább 10 000 lakással rendelkező cégek lennének, de ezek megtarthatnának egy 10 000 lakásos alapállományt. Összesen mintegy 160 000 lakás kerülne át öt cégtől. A dpa szerint a legnagyobb a Vonovia, amelynek Berlinben mintegy 130 000 lakása van, a lakásszövetkezetek, a közjóra törekvő bérbeadók és a 2021 óta épült lakások viszont kimaradnának.

A cégeknek járó kártalanítás felső határa 16 milliárd euró lenne, ami több sajtóorgánum szerint valószínűleg a piaci érték alatt van. A dpa szerint a pénzt hitelből teremtenék elő, és a bérleti díjakból fizetnék vissza; a törvénytervezetet 2028 közepén terjesztenék elő, és egy évvel az elfogadása után lépne hatályba, ezért a The Local szerint a változás legkorábban 2029-ben léphet életbe. A pártok emellett évi 2 százalékban korlátoznák a lakbéremelést az állami lakástársaságoknál, és 2031-ig 100 000 építési engedélyt adnának ki.

A terv az Alaptörvény (Grundgesetz) 15. cikkére épülne, amely lehetővé teszi, hogy földet és ingatlant kártalanítás ellenében köztulajdonba vegyenek. A 14. cikk szerinti kisajátítással ellentétben ezt még soha nem alkalmazták, így nincs ítélkezési gyakorlat arról, meddig terjed. A berliniek öt évvel ezelőtt népszavazáson támogatták a nagy lakáscégek társadalmasítását, és a dpa szerint az ingatlanszektor már bírósági lépéseket helyezett kilátásba.

Dobrindt ellenterve és Merz ígérete

Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter október 25-én ismertette egy Investitionsschutzgesetz (beruházásvédelmi törvény) alapelveit, amelyekről elsőként a Bild számolt be. A terv szerint egy tartománynak bizonyítania kellene, hogy a társadalmasítás feltétlenül szükséges, és hogy minden alternatívát, például a támogatást vagy új lakások építését, kimerítették. A kártalanításnak meg kellene felelnie a teljes, szakértői értékbecsléssel megállapított piaci értéknek, és azonnal, készpénzben kellene kifizetni. Dobrindt a Bildnek azt mondta, hogy egy "önkényes baloldali társadalmasítási fétis" összeegyeztethetetlen az Alaptörvénnyel.

Eralp a ZDF Morgenmagazin című műsorában alkotmányellenesnek nevezte a tervet, azzal érvelve, hogy egy szövetségi törvény nem akadályozhatja meg azt, amit az Alaptörvény megenged, és hogy a javaslat a bérlők ellen irányul, számolt be a beck-aktuell jogi hírportál. A Baloldali Párt szövetségi társelnöke, Luigi Pantisano azt jósolta, hogy a terv nem állja ki a Szövetségi Alkotmánybíróság próbáját. A kormánykoalíció tagjai is kételyeiket fejezték ki: az SPD bérleti jogi szóvivője, Hakan Demir és a Zöldek elnöke, Franziska Brantner megkérdőjelezte, hogy egy egyszerű szövetségi törvény korlátozhatja-e a 15. cikket. A szövetségi igazságügyi minisztérium szóvivője szerint egy általános tilalom alkotmányellenes lenne, de megjegyezte, hogy Dobrindt alapelvei feltételeket szabnak, nem tilalmat, írta a beck-aktuell.

Friedrich Merz (CDU) kancellár többször megígérte, hogy megállítja a berlini tervet, és irányváltásra szólította fel az SPD-t, szövetségi koalíciós partnerét. Az SPD megosztott: szövetségi szinten az év elején támogatta a beruházásvédelmi törvény ötletét, a berlini SPD viszont a társadalmasítás mellett kötelezte el magát. A The Local rámutat, hogy a CDU-nak, a CSU-nak és az SPD-nek mindössze 12 fős többsége van a Bundestagban, így néhány lázadó képviselő is megakaszthatná a törvényt.

Vita az antiszemitizmusról

A tárgyalásokra árnyékot vetnek azok a vádak is, amelyek szerint a berlini Baloldali Párt egyes részei megtűrik az antiszemitizmust; ez a téma valószínűleg az október 31-i kongresszuson is újra előkerül. Az SPD, a Zöldek és a Baloldali Párt közös nyilatkozatot írt alá az antiszemitizmus elutasításáról, amely megerősíti Izrael létjogát, és nagyobb rendőri jogköröket ígér a zsidó élet védelmére. Az AFP szerint a Baloldali Párt egyes tagjai a nyilatkozatot a párt palesztinbarát álláspontjának elárulásaként értékelik.

Eralp elhatárolódott Vanessa Emdétől, a Baloldali Párt tartományi képviselőjétől, akit azzal vádolnak, hogy megkérdőjelezi Izrael létjogát. "A Baloldali Párt minden tagjának tartania kell magát pártunk határozataihoz. Ő ezt nem tette" - mondta Eralp a dpa szerint, hozzátéve, hogy már nincs közös munkaalap. Az AFP arról is beszámolt, hogy a GdP rendőrszakszervezet szerint több mint 70 rendőr kérte áthelyezését más tartományokba, ahelyett hogy baloldali párti polgármester alatt szolgáljon.

Mit jelent most a berlini Baloldali Párt terve a bérlőknek

Egyelőre a berlini Baloldali Párt október 31-i döntése semmit sem változtat a Berlinben bérlakásban élők helyzetén. Az Ön bérleti szerződése, bérbeadója és lakbére változatlan marad, és a meglévő szövetségi bérlővédelmi szabályok továbbra is érvényesek. Még ha meg is alakul a koalíció, a társadalmasítási törvényt 2028 közepe előtt nem terjesztenék elő, a bírósági megtámadás pedig szinte biztos. Ha a Vonoviától vagy egy másik nagy cégtől bérel, nem kell reagálnia a pletykákra, és semmi újat sem kell aláírnia e vita miatt.

Vitatott, hogy a társadalmasítás olcsóbbá tenné-e a lakásokat. A Vonovia az érintett lakások jelenlegi átlagos nettó bérleti díját négyzetméterenként 8,26 euróra teszi, közölte a dpa, míg a DIW közgazdásza, Konstantin Kholodilin kiszámolta, hogy támogatások nélkül mintegy 9,78 euróra lenne szükség a költségek fedezéséhez. Az állami cégeknél javasolt 2 százalékos plafon csak akkor lépne életbe, ha a koalíció megalakul és bevezeti. A jelenlegi jogaikkal kapcsolatban tanácsot kereső bérlők a helyi bérlőegyesülethez (Mieterverein) fordulhatnak, és elolvashatják a bérlők jogairól és kötelezettségeiről szóló összefoglalónkat. A vita mögötti nyomás hátteréről az emelkedő lakbérekről és a csökkenő kínálatról szóló cikkünkben olvashat.