Járulékplafonok 2027: kinek nő a befizetése

A német szövetségi kormány jóváhagyta a 2027-es járulékplafonokat a kötelező társadalombiztosításra, a Bundesrat, a szövetségi parlament tartományi kamarája pedig november 20-án még hozzájárulását adja. Az új plafonok határozzák meg, hogy a bér mekkora része számít a nyugdíj-, munkanélküli-, egészségbiztosítási és gondozási járulékok kiszámításánál. Azt is meghatározzák, hogy milyen jövedelem felett léphetnek egyes munkavállalók az állami egészségbiztosításból magánbiztosításba. A Németországban dolgozó külföldiek számára a változás januártól jelenik meg a bérpapírokon, és befolyásolhatja, hogy milyen egészségbiztosítások érhetők el számukra.

A 2027-es járulékplafonok röviden

A Techniker Krankenkasse (TK) szerint a nyugdíj- és munkanélküli-biztosítás plafonja, a Beitragsbemessungsgrenze havi 8850 euró lesz, vagyis évi 106 200 euró. A Barmer egészségbiztosító ugyanezt az értéket adja meg. Az egészség- és gondozási biztosításnál a plafon havi 6375 euró, vagyis évi 76 500 euró. A harmadik kulcsszám a Versicherungspflichtgrenze, az éves jövedelemhatár, amely meghatározza, hogy egy munkavállalónak az állami egészségbiztosításban kell-e maradnia. 2027-re ez évi 84 150 euró, vagyis havi 7012,50 euró.

Az értékeket egy kormányrendelet (Verordnung) állapítja meg, amelyhez még a Bundesrat hozzájárulása szükséges. A Handwerksblatt és a steuertipps ugyanezeket a számokat közli. A Barmer és a TK ezeket várható értékként írja le, amíg a rendelet véglegessé nem válik. A Bundesrat napirendjén a rendelet november 20-ra a 48. pontként szerepel, és bizottságai az elfogadást javasolják. A Német Nyugdíjbiztosítás (DRV) szerint az a béremelkedés, amelyre az új értékek épülnek, 4,38 százalék.

Kinek nő a befizetése a 2027-es járulékplafonok mellett

A kötelező társadalombiztosítási járulékok a bruttó bér rögzített százalékai, de csak a plafonig. A plafon feletti jövedelem nem számít bele a számításba, így aki jóval a plafon fölött keres, ugyanannyit fizet, mint aki pontosan a plafonon keres. Ezért a határértékek elsősorban a magasabb jövedelműeket érintik: meghatározzák, hogy jövedelmük mekkora része kerül be a társadalombiztosítási számításokba.

Mivel a plafonok emelkednek, a felettük keresők érzik a legnagyobb változást. A nyugdíj- és munkanélküli-biztosítás plafonja havi 400 euróval nő, 2026-os 8450 euróról, ami 4,73 százalékos emelkedés. Aki ezen a szinten vagy e fölött keres, bérének nagyobb része kerül a számításba, így járulékai nőnek. Az egészség- és gondozási biztosítás plafonja havi 6375 euróra emelkedik, így a középfelső jövedelmű munkavállalók is jövedelmük nagyobb részéből fizetnek.

Az alacsonyabb jövedelműeket kevésbé közvetlenül érinti a változás. Járulékukat a teljes bérből számítják, így csak akkor látják a változást, ha bérük módosul. A munkáltatók a saját felüket ugyanarról az alapról fizetik, így az emelkedést megosztják, de a munkavállaló a bérpapíron látja. Aki pontosan ellenőrizni szeretné a számítást, a következő elszámolás számait összevetheti a fenti plafonokkal.

Mit jelent a magánbiztosítási küszöb a külföldieknek

A 84 150 eurós küszöb a legfontosabb szám mindenki számára, aki az állami és a magán egészségbiztosítás között választ. A TK szerint a Versicherungspflichtgrenze, más néven Jahresarbeitsentgeltgrenze (JAEG) határozza meg, hogy egy munkavállaló kötelező biztosítás alá esik-e, vagy választhat. A munkavállalóknak, akiknek éves bére a küszöb alatt marad, az állami rendszerben, a gesetzliche Krankenversicherungban kell maradniuk. A küszöb felett állók választhatnak magánbiztosítót, ha teljesítik a váltás szabályait.

A külföldiek számára a különbség nagy lehet. A magán díjak elsősorban a kortól, az egészségi állapottól és a választott szolgáltatásoktól függenek, míg az állami járulékok a jövedelemmel együtt nőnek az egészségbiztosítási plafonig. Egy magánbiztosítás az első évben olcsóbbnak tűnhet, évtizedek alatt viszont többe kerülhet, ezért aki váltáson gondolkodik, hasonlítsa össze a hosszú távú költségeket, a gondozási fedezetet, és hogy bevonhatók-e a családtagok. Az állami és magán egészségbiztosításról Németországban szóló útmutatónk elmagyarázza a fő különbségeket.

Mikor lépnek hatályba a 2027-es járulékplafonok

A Bundesrat várhatóan 2026. november 20-án szavaz a rendeletről. Ha hozzájárul, a 2027-es járulékplafonok 2027. január 1-jétől lesznek érvényesek. Addig a 2026-os értékek maradnak érvényben, így az új plafonokat mutató első bérpapírok a 2027. januári bérről szólnak. A rendelet csak a plafonokat rögzíti, maguknak a járulékkulcsoknak a meghatározásáról nem dönt.

Az egészségbiztosítási járulék függ a kiegészítő díjtól, a Zusatzbeitragtól is, amelyet minden pénztár külön állapít meg. Ezt a díjat nem ezek a plafonok határozzák meg, így a magasabb plafon nem jelent automatikusan magasabb összes számlát minden biztosított számára. A 2027-es egészségbiztosítási díjról szóló áttekintésünk elmagyarázza, hogyan működik a kiegészítő díj.

Mit jelent ez az expatok számára

A munkaviszonyban dolgozó expatoknak januártól ellenőrizniük kell a bérpapírjaikon az új értékeket, és meg kell kérdezniük a bérszámfejtést, hogy a plafont helyesen alkalmazták-e. A 2027-es járulékplafonok szerint, aki évi 84 150 eurónál kevesebbet keres, munkavállalóként nem választhat magán egészségbiztosítást, és kötelezően egy állami pénztárhoz kell csatlakoznia. Aki a küszöb fölött van, írásos ajánlatot kérjen magánbiztosítóktól, és hasonlítsa össze a teljes költséget, mielőtt váltana.

A szabadúszók és az egyéni vállalkozók más szabályok szerint járnak el, így a küszöb csak a kép egy része. A társadalombiztosítási rendszerről szóló útmutatónk elmagyarázza, hogyan illeszkednek egymáshoz az egyes ágazatok, és melyik hivatal melyik járulékokért felel.