Hamis bombariadók repülőjáratokon: egy hét Európában

November elején öt napon át a repülőjáratokat érintő hamis bombariadók hulláma felbolygatta az európai légi közlekedést. November 2. és 6. között több tucat utasszállító gép ellen érkezett fenyegetés, többet eltérítettek vagy vadászgépek kísértek, néhány repülőtér pedig rövid időre leállította a működését. Minden gép biztonságban leszállt, és az átvizsgálások egyetlen esetben sem találtak robbanóanyagot.

A fenyegetések fapados légitársaságokat és nemzeti légitársaságokat egyaránt érintettek, Bulgáriába, Olaszországba, Lengyelországba, Csehországba és Franciaországba tartó, illetve onnan induló útvonalakon. Több országban folyik nyomozás, de eddig egyetlen hatóság sem nevezte meg, ki küldte az üzeneteket és miért. A Németországban élő utazók számára a fő kérdés az, mennyire valós a veszély, mi történik a fedélzeten, ha fenyegetés érkezik, és milyen jogai vannak az utasoknak.

Hogyan zajlottak a hamis bombariadók a repülőjáratokon

A sorozat november 2-án, hétfőn kezdődött, amikor a Wizz Air egyik London-Szófia járata nem tervezett leszállást hajtott végre Budapesten, miután repülés közben fenyegetés érkezett. Kedden a német dpa hírügynökség szerint a LOT egyik londoni járatát 181 emberrel a fedélzetén Varsó kisebbik, modlini repülőterére irányították, amelyet ideiglenesen lezártak, amíg szakemberek átvizsgálták a gépet. Ugyanazon a napon Szófiába és Rómába tartó járatokat is átvizsgáltak. Az Eurocontrol európai légiforgalmi szervezet kedden hét fenyegetett járatot számolt.

November 5., csütörtök hozta a csúcspontot, 14 járat elleni fenyegetéssel. Az Associated Press beszámolója szerint az Aer Lingus egyik Dublin-Róma járatát a francia Évreux katonai légibázisára terelték, miután a francia miniszterelnöki hivatal elrendelte, hogy harci gépek fogják el, a Finnair egyik Rómába tartó gépét pedig az olasz légierő vadászgépei kísérték. Három Szófiába tartó Ryanair-járat szintén katonai kíséretet kapott. November 6-án, pénteken a hullám folytatódott: Magyarország háromszor riasztott vadászgépeket utasszállítók kíséretére, a Wizz Air egyik Prága-Róma járatát Velencébe terelték, a prágai repülőtér kilenc járat elleni fenyegetésről számolt be, Franciaország pedig négy fenyegetést regisztrált a területe feletti gépek ellen, amelyek mind biztonságban leszálltak a párizsi Orly repülőtéren. Ugyanazon a napon e-mailben küldött bombafenyegetések miatt az ír RTÉ közszolgálati műsorszolgáltatónak ki kellett menekítenie munkatársait, és fenyegetést kapott a bolgár Nova TV és a brit Sky is.

Nem találtak robbanóanyagot, és nincs bizonyított küldő

Minden riasztás hamisnak bizonyult. Heidi Alexander brit közlekedési miniszter rosszindulatú álfenyegetéseknek nevezte őket, az Eurocontrol pedig hangsúlyozta, hogy a hálózat egészét érintő zavar csekély volt: a csütörtökön fenyegetett 14 járat az aznapi forgalomnak mindössze körülbelül 0,05 százalékát tette ki. Összesítve a dpa több mint 30 riasztást számolt a héten.

Hogy ki áll a hamis bombariadók mögött, továbbra is nyitott kérdés. Apostolos Tzitzikostas uniós közlekedési biztos szerint "túl korai következtetéseket levonni arról, hogy a jelentett incidensek összefüggnek-e", és a nemzeti nyomozások folytatódnak. A műsorszolgáltatóknak küldött e-mailek egy részét "Mihail Andropov" néven írták alá, ami lehet, hogy nem valós személy. Tisztviselők az AP-nek azt mondták, hogy a Rómába küldött fenyegetések egy magát antifeministának nevező csoporttól származtak, de nem világos, hogy ugyanaz a küldő felelős-e a többiért. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter hibrid agressziónak nevezte a kampányt, de nem nevezett meg országot. Peter R. Neumann biztonsági szakértő a dpa-nak azt mondta, hogy a minta összehangolt zavarkeltő akcióra utal, de eddig nincs megbízható bizonyíték orosz részvételre - erről a kapcsolatról találgatások folytak.

Az Európai Bizottság aktiválta a légiközlekedés-biztonsági információk megosztására szolgáló határokon átnyúló mechanizmust, amelyben a kölni székhelyű Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége, az EASA is részt vesz. Az Eurocontrollal és az EASA-val folytatott egyeztetések után Tzitzikostas közölte, hogy biztonsági szakértők a november 9-ével kezdődő héten Brüsszelben találkoznak, hogy további intézkedésekről tárgyaljanak.

Mit jelentettek a fenyegetések Németország számára

Németország nem állt a hullám középpontjában, de a német légiforgalmi irányítás is érintett volt. A dpa szerint a pénteken fenyegetett járatok közül legalább négy áthaladt a német légtéren, és a Deutsche Flugsicherung (DFS), a német légiforgalmi szolgálat, továbbította a figyelmeztetéseket a személyzeteknek és a szomszédos irányítóközpontoknak. A DFS közölte, hogy az ilyen fenyegetések önmagukban nem szokatlanok, de ilyen halmozódásra nem emlékszik.

Németországban korábban is voltak kisebb hullámok. 2023-ban a hamburgi repülőtér elleni fenyegetés egy országszerte zajló álriasztás-sorozat része volt. A dpa által idézett szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy utánzók is hozzáadhatják saját fenyegetéseiket, amíg a jelenlegi hullám figyelmet kap, ez az egyik oka annak, hogy a hatóságok minden üzenetet komolyan vesznek, még akkor is, ha valószínűtlennek tűnik.

Mi történik a fedélzeten a hamis bombariadók során

A légitársaságok és a repülőterek azonnal értesítik a biztonsági hatóságokat, amint fenyegetés érkezik, és válságstábot állítanak fel. Ha a gép már a levegőben van, a német pilótaszakszervezet, a Vereinigung Cockpit szerint a kapitány dönti el, hogy folytatja-e az utat, kitér-e vagy leszáll, bár az államok korlátozhatják a leszállásokat, vagy elfogó vadászgépeket küldhetnek. A személyzet általában a légiforgalmi irányítással egyeztetve a legközelebbi alkalmas repülőtér felé veszi az irányt. A fedélzeti intézkedések közé tartozhat a Wi-Fi és a töltőaljzatok kikapcsolása, valamint, ha a körülmények engedik, az utastér és a külső levegő közötti nyomáskülönbség csökkentése, hogy egy esetleges robbanás hatása mérséklődjön.

Leszállás után a gépet egy elkülönített állóhelyre irányítják, ahol tűzoltók, rendőrök és tűzszerészek várják. Az utasok a személyzet utasításai szerint hagyják el a gépet, mielőtt a szakértők átvizsgálják. Az, hogy az utasokat tájékoztatják-e az okról és mikor, a helyzettől függ, mert az eljárás biztonságos lebonyolítása az elsődleges. Ezek a műveletek drágák: Philip Baum, a Coventry Egyetem légiközlekedés-biztonsági szakértője az AP-nek úgy becsülte, hogy egy-egy ilyen fennakadás akár 250 000 amerikai dollárjába is kerülhet egy légitársaságnak.

Mit jelent ez a németországi utazóknak

Az egyes járatokat fenyegető kockázat továbbra is rendkívül alacsony, és a reakció azt mutatja, hogy a rendszer úgy működik, ahogy kell: a személyzetek gyorsan kitérnek, a gépeket átvizsgálják, és senki sem sérült meg. Ha az ön járatát érinti egy ilyen eset, kövesse a személyzet utasításait, és számítson hosszú késésre, amíg a gépet átvizsgálják.

A kártérítésről kevésbé kedvezőek a hírek. A dpa által idézett Flightright utasjogi portál szerint a bombafenyegetés rendkívüli körülménynek számít, így a légitársaságoknak nem kell kifizetniük az uniós utasjogi szabályok szerinti átalány-kártalanítást. Ettől még a lehető leggyorsabban el kell juttatniuk önt az úti céljához, szükség esetén egy másik légitársaságnál foglalva, vagy busszal, vonattal vagy taxival. Őrizze meg a beszállókártyákat és a bizonylatokat arra az esetre, ha később költségtérítést kellene kérnie. A Németországból induló repülést érintő további változásokról olvassa el a légiutas-adó csökkentéséről szóló cikkünket.