Élünk.de
Politika

Aigner államfő: az első nő a hivatalban?

4 perc olvasás

Üres, reprezentatív előcsarnok csiszolt márványpadlóval, fehér oszlopokkal és széles, vörös szőnyeggel borított lépcsővel, magas ablakokon át beszűrődő fénnyel.

Németország az első női államfő megválasztása felé halad. Hétfőn, november 9-én a CDU szövetségi végrehajtó bizottsága hivatalosan támogatta Ilse Aignert, a CSU politikusát, aki 2018 óta vezeti a bajor tartományi parlamentet, mint a konzervatív unióspárt jelöltjét, aki Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnököt követi. Aigner elnökjelöltségét, amelyet mostantól az SPD is támogat és a zöldek vezetői is ajánlanak, a 2027. január 30-i választása szinte biztosnak tűnik. Ő lenne az első nő és az első bajor CSU-s politikus a Szövetségi Köztársaság legmagasabb tisztségében.

A döntés véget vet egy több hónapig tartó keresésnek, amely megfeszítette a CDU és a kisebb bajor testvérpárt kapcsolatát. A Németországban élő emberek számára azt is megmutatja, hogyan választja ki az ország az államfőjét: nem népszavazással, hanem egy erre a célra összeülő különleges gyűlésen.

Hogyan alakult ki Aigner elnöki jelölése

A CSU vezetője, Markus Söder áprilisban javasolta először Aignert. Friedrich Merz kancellár, aki a CDU elnöke is, sokáig hallgatott a nevekről. Mivel a CDU a legerősebb párt a választótestületben, Merz környezete többször hangsúlyozta, hogy pártjának joga van javaslatot tenni. Aigner lendülete októberének végén, a CSU müncheni pártkongresszusán nőtt meg, ahol a küldöttek nem hivatalos jelöltjükként üdvözölték. Csak november 2-án, hétfőn mondta ki nyilvánosan Merz, hogy nőt szeretne a posztra, de még senki nevét nem említette.

A következő napokban egyre több CDU-s tartományi vezető, köztük Szászország és Türingia miniszterelnöke is Aigner mellett állt, és november 6-án, pénteken több média, köztük a ZDF és a Reuters arról számolt be, hogy a CDU vezetése őt választotta. A dpa hírügynökség szerint a Bundestag elnöke, Julia Klöckner volt a CDU-n belül Aigner legerősebb riválisa. A lassú folyamat éles kritikát váltott ki. Britta Haßelmann, a zöldek parlamenti frakcióvezetője szerint a keresés napról napra méltatlanabbá válik, Roderich Kiesewetter, a CDU külpolitikai szakértője pedig a ZDF-ben azzal vádolta Merzet, hogy hiányzik a politikai érzéke.

Fa szónoki emelvény két mikrofonnal, kék kárpitozású üres székek sorai előtt, egy csillárral díszített ünnepi teremben.

November 9-én a CDU elnöksége és végrehajtó bizottsága egyhangúlag támogatta Merz javaslatát, a kancellár pedig a párt berlini székházában, a Konrad-Adenauer-Hausban mutatta be Aignert. Merz szerint Németország „méltósággal és szívvel rendelkező szövetségi elnököt” kap. Aznap este az ARD tagesthemen műsorának interjújában a hosszú folyamatot rendezettnek és harmonikusnak nevezte, és azt mondta, ugyanígy járna el újra.

Mit akar Aigner elnökként tenni

Aigner úgy mutatkozott be, mint a „erős középen” álló jelölt, aki segíteni akar a társadalmi megosztottság áthidalásában. „Nem akarok a polgárok fölött állni, én is közéjük tartozom” - mondta a t-online által közvetített dpa-jelentés szerint, és azt ígérte, világos és érthető nyelven fog beszélni. Figyelmeztetett arra is, hogy a demokrácia támadás alatt áll, és a szélsőjobboldali eszmék egyre nagyobb teret nyernek, ahogy a CDU idézi. A hosszú várakozásra utalva megjegyezte, hogy a kancellár a döntést „elég izgalmassá tette, nekem is”.

Angela Merkel, a német kormányt vezető első nő, volt kancellárként történelminek nevezte a választást, a t-online szerint. A Szövetségi Köztársaság 77 éves történetében mind a tizenkét államfő férfi volt: hatan a CDU-ból, hárman az SPD-ből, ketten az FDP-ből érkeztek, egy pedig, Joachim Gauck, nem tartozott egyetlen párthoz sem. Az elnöki megbízatás öt évre szól.

Az Aigner-elnökválasztás január 30-án

Az elnököt a Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung) választja, amely 2027. január 30-án ül össze Berlinben. Tagjainak száma 1260: a Bundestag 630 tagja és ugyanannyi küldött, akiket a 16 tartományi parlament delegál. Ezeknek a küldötteknek nem kell politikusnak lenniük. A ZDF beszámolt arról, hogy az idén jelölt személyek között van Luisa Neubauer klímaaktivista, Hartmut Engler énekes és Constantin Schreiber újságíró.

A kormánypárti CDU, a CSU és az SPD mintegy 50 szavas többséggel rendelkezik a gyűlésben, így Aigner megválasztása segítség nélkül is sikerülhet. Az SPD elnöksége november 9-én reggel hivatalosan támogatta, a zöld párt és frakciójuk vezetői pedig levelet írtak küldötteiknek, amelyben azt ajánlották, hogy támogassák. Ez az első fordulóban való győzelmet valószínűvé teszi. Az AfD bejelentette, hogy saját jelöltet állít, akit a párt csak „a társadalom közepéből” származó férfiként ír le, és akinek a várakozások szerint nincs esélye. A Baloldal azt mondta, pártszervezeteiben megvitatja, hogy állítson-e saját jelöltet.

Aigner első próbatétele a politikai szélekhez való viszonyulásában gyorsan jött. November 10-én a Bundestagban be kellett mutatkoznia az unió, az SPD és a zöldek frakciójának. A tagesschau szerint visszautasította az AfD meghívását, miután Beatrix von Storch, az AfD politikusa az interneten gúnyolta a jelölését, a Baloldal pedig nem is hívta meg. Alice Weidel, az AfD társelnöke bírálta a visszautasítást.

Ki Ilse Aigner?

Aigner 1964. december 7-én született Felső-Bajorország Rosenheim járásában, és jelenleg 61 éves. Középiskola után rádió- és televíziótechnikusként végzett, ami szokatlan háttér egy vezető politikus számára. A Reuters szerint később elektromos rendszerek fejlesztésével foglalkozott a helikoptergyártó Eurocopternél. 1994-ben lépett be a bajor tartományi parlamentbe, 1998-ban pedig a berlini Bundestagba került.

Ködbe burkolózó zöld dombok egy faluval és hagymakupolás templomtoronnyal, előttük hóval borított hegyekkel egy őszi reggelen.

2008 és 2013 között Merkel kormányában szövetségi élelmezésügyi, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter volt. Ezután Münchenbe költözött, ahol a bajor gazdasági miniszter, később rövid ideig a lakás-, építési és közlekedési miniszter lett. 2018 óta a bajor tartományi parlament elnöke. Mintegy 15 éve Felső-Bajorország CSU-ját is vezeti, a párt legnagyobb területi szervezetét. A médiában szerzők földhözragadtnak és megközelíthetőnek írják le, és a dpa szerint Merz és Aigner évek óta közeli barátok.

Mit jelent Aigner elnöki kinevezése a külföldiek számára

A német államfő szerepe nagyrészt ceremoniális. A tisztségviselő aláírja a törvényeket, hivatalosan kinevezi és felmenti a minisztereket, képviseli Németországot külföldön, és erkölcsi hangként szólalhat meg társadalmi kérdésekben. Az állami látogatások a munka nagy részét teszik ki, amint azt Steinmeier legutóbbi, Egyiptomba, Ghánába és Angolába tett útja is mutatta. A napi politika, köztük az adókról, juttatásokról és a bevándorlási szabályokról szóló döntések a szövetségi kormány és a parlament hatáskörében maradnak, így a csúcson bekövetkező változás nem fogja megváltoztatni az Ön németországi életét befolyásoló szabályokat.

A külföldi lakosoknak éppúgy nincs közvetlen beleszólásuk a választásba, mint a német állampolgároknak: nincs nyilvános szavazás. Ha Aignert a várakozások szerint megválasztják, a Steinmeier megbízatásának 2027. március 18-i lejárta után foglalja el hivatalát, a WirtschaftsWoche üzleti hetilap szerint. Az emberek összefogására és a szélsőségek elleni fellépésre helyezett hangsúlya sok bevándorló számára fontos lehet a migrációról folyó feszült viták idején. A jelenlegi szövetségi kormányról szóló háttérért olvassa el az idei év eleji Merz-kabinetátalakításról szóló beszámolónkat.

Ezt a cikket angolból fordították.

Kapcsolódó cikkek