Miközben Németország az eszkalálódó ipari migrációval szembesül, a nagy gazdasági szervek arra figyelmeztetnek, hogy ha hamarosan nem történik határozott lépés, a cégek gazdaságilag kedvezőbb országokba való elvándorlása drámai mértékben súlyosbodhat. Ez a tendencia komoly veszélyt jelent Németország vezető ipari csomópontként való státuszára nézve.
Riasztó trendek a vállalkozások áthelyezésében
A németországi vállalkozások kirepülése már folyamatban van, Dirk Jandura, a Nagykereskedelmi, Külkereskedelmi és Szolgáltatási Szövetségi Szövetség (BGA) elnöke megjegyezte, hogy „a gyártóüzemek külföldre költöztetése már megkezdődött”. Ez az elvándorlás a legkifejezettebb a nagyvállalatok körében, ahol a kis- és középvállalkozások vagy jelentősen szenvednek, vagy teljesen leállnak. Jandura szerint ez „Németország, mint üzlethelyiség csődjének bejelentése”.
Az ipari repülés sofőrjei
A változást előidéző kulcsfontosságú tényezők közé tartoznak a magas működési költségek és a túlzott bürokratikus akadályok. Az energiaintenzív ágazatok, mint például a vegyipar, a fémipar és a gépipar különösen érintettek, a hazai piac fenntarthatatlan költségei miatt. Marie-Christine Ostermann, a Családi Vállalkozók Szövetségének elnöke kiemelte a választások utáni politikai reformok sürgősségét, hogy megakadályozzák a vállalkozások további kilépését, különösen az energiaigényes és a feldolgozóiparokat, amelyek már amúgy is magas költségekkel és szabályozási akadályokkal küzdenek.
Gazdasági és társadalmi következmények
Ennek a tendenciának a következményei túlmutatnak a közvetlen gazdasági hatásokon. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) ezt a helyzetet strukturális válságként azonosítja, és az alapvető üzleti feltételek Németországban már nem versenyképesek. „Az itteni cégeknek sok új teherrel és túl sok kormányzati beavatkozással kellett megküzdeniük az elmúlt években” – jelentette ki Peter Adrian, a DIHK elnöke, hangsúlyozva a Németországba, mint üzlethelyiségbe vetett bizalom zuhanását.
Stratégiai politika felülvizsgálatára szólít fel
E kihívások ellensúlyozására az iparág vezetői célzott politikai lépésekre szólítanak fel. Ralf Wintergerst, a Bitkom digitális egyesület elnöke a bürokrácia csökkentését és az adminisztráció digitalizálásának fokozását szorgalmazza, beleértve a jogi személyek digitális identitásának létrehozását. Szintén kulcsfontosságúak az informatikai készségek hiányának kezelésére irányuló intézkedések és az uralkodó politikák deregulációja.
Az energiaárak nemzetközi versenyképessége különösen aggasztó, mivel elriasztja a különösen energiaigényes iparágakat, például az adatközpontokat, amelyek elengedhetetlenek a megbízható és biztonságos digitális infrastruktúra szempontjából. "Szükségünk van a digitális politika lendületére" - állítja Wintergerst, hangsúlyozva, hogy a vállalkozások megtartása és a befektetések ösztönzése érdekében politikai változtatásokra van szükség.