Fokozódik a vita a minimálbér-emelés körül Németországban

Ismét reflektorfénybe került a német minimálbér körüli vita, Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter jelentős emelést sürget. Heil azt szorgalmazza, hogy 15-ra a minimálbért körülbelül 2026 euróra emeljék óránként, összhangban az Európai Unió minimálbér-irányelvével. Ez a javaslat széles körű vitát váltott ki, a szakszervezetek támogatását vonzotta, miközben az üzleti csoportok és a politikai ellenzék ellenállásába ütközött.

A magasabb minimálbér törekvése

Hubertus Heil, a Szociáldemokrata Párt (SPD) tagja határozottan kiállt a minimálbér-emelés mellett, azzal érvelve, hogy ez elengedhetetlen a gazdasági méltányossághoz. A munkaadók és a szakszervezetek képviselőiből álló független Minimálbér Bizottsághoz írt közelmúltbeli levelében Heil hangsúlyozta, hogy Németországnak meg kell felelnie az uniós irányelvnek, amely a mediánjövedelem 60 százalékának megfelelő minimálbért javasol. A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) legfrissebb számításai szerint ez a szám 15.27-ra körülbelül 2026 eurós óránkénti minimálbért eredményezne.

Heil kijelentette, hogy ez a növekedés mintegy hatmillió ember számára előnyös országszerte. Azzal érvelt, hogy a magasabb bér nem csak az igazságosság kérdése, hanem a fogyasztói vásárlóerőt is erősítené, ami pozitívan hathat a gazdaság egészére. A miniszter továbbá hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a teljes munkaidőben dolgozók anyagi nehézségek nélkül el tudják tartani magukat és családjukat.

Legutóbbi minimálbér-fejlesztések

A minimálbér Németországban az elmúlt években számos módosításon ment keresztül. A 2022. októberi jelentős emelkedés után jelenleg 12.41 euró óránként, 12.82-ben pedig 2024 euróra emelkedik. A növekedés ellenére sokan azzal érvelnek, hogy a korábbi kiigazítások nem voltak elegendőek ahhoz, hogy lépést tartsanak a megélhetési költségek emelkedésével. .

2023-ban a minimálbér-bizottság belső nézeteltérésekkel szembesült. A munkaadók képviselői a vártnál kisebb emeléseket hajtottak végre 2024-re és 2025-re, ami a szakszervezeti képviselők elégedetlenségéhez vezetett. Ez volt az első eset, hogy a bizottság nem hozott egyhangú döntést. A nézeteltérés rávilágított arra, hogy a magasabb béreket szorgalmazók és az ilyen emelések lehetséges gazdasági következményei miatt aggódók között szélesebb körű feszültség uralkodik.

Az EU-irányelv szerepe

A mostani vitában központi szerepet játszik az EU minimálbér-irányelve. Az irányelv, amely egy ország mediánjövedelmének 60 százalékának megfelelő minimálbért ír elő, célja, hogy az Európai Unióban megvédje a munkavállalókat a szegénységtől és a kizsákmányolástól. Németországnak, mint minden EU-tagállamnak, meg kell felelnie ennek az irányelvnek, biztosítva, hogy minimálbére elérje a meghatározott küszöböt.

Heil rámutatott, hogy a törvényt 2026-ig végre kell hajtani, javaslata pedig azt hivatott biztosítani, hogy Németország megfeleljen ennek a törvényi követelménynek. Hangsúlyozta: a minimálbér-bizottságnak – bár független – figyelembe kell vennie ezeket az irányelveket a jövőbeli bérszintek eldöntésekor.

Ellenzék és kritika

Nem mindenki támogatja a javasolt minimálbér-emelést. A német kormánykoalícióhoz tartozó Szabad Demokrata Párt (FDP) bírálta Heil javaslatát. Az FDP képviselői azzal érvelnek, hogy a jelentős béremelés károsíthatja a kis- és középvállalkozásokat, különösen azokat, amelyek a jelenlegi gazdasági helyzet miatt amúgy is nehézségekkel küzdenek. Carl-Julius Cronenberg, a Bundestag FDP-tagja arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen emelés gyengítené Németország versenyképességét és megterhelné a középosztályt.

Emellett a munkaadókhoz igazodó Német Gazdasági Intézet (IW Cologne) határozottan ellenezte. Hagen Lesch, az intézet munkaerő-piaci szakértője azzal érvelt, hogy a bérmegállapításba való politikai beavatkozás aláássa a minimálbér-bizottság szerepét, és megzavarhatja a kollektív szerződéseket. Aggodalmának adott hangot a szélesebb körű gazdasági következményekkel kapcsolatban is, és arra figyelmeztetett, hogy a magasabb bérek munkahelyek elvesztéséhez vezethetnek az olyan ágazatokban, mint a vendéglátás és a kiskereskedelem, ahol az árrés már így is szűkös.

Lesch felvetette továbbá, hogy a minimálbér emelése súlyosbíthatja az inflációs nyomást, különösen az olyan szolgáltató iparágakban, mint a gasztronómia, ahol a vállalkozások a magasabb munkaerőköltségeket a fogyasztókra háríthatják. Ez pedig az árak növekedéséhez vezethet, ami további feszültséget jelent az amúgy is lanyha gazdaságban.

A szakszervezetek és a munkavállalók képviselőinek támogatása

A bizonyos körök ellenállása ellenére a magasabb minimálbérre irányuló törekvés erős támogatást kapott a szakszervezetektől. Yasmin Fahimi, a DGB vezetője méltatta Heil erőfeszítéseit, és a javasolt emelést a „szegénységbiztos” minimálbér biztosításához szükséges lépésnek minősítette. Fahimi azzal érvelt, hogy a magasabb bér jobb védelmet nyújtana az alacsony jövedelmű munkavállalóknak, és hozzájárulna a szakadék csökkentéséhez a legmagasabb és legalacsonyabb keresetűek között Németországban.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy számos ágazat, például a gondozási ipar nagymértékben támaszkodik az alacsony fizetésű munkavállalókra, és a minimálbér emelése segítene életszínvonaluk javításában. A szakszervezetek képviselői régóta érvelnek amellett, hogy a jelenlegi bérszintek nem tükrözik megfelelően a megélhetési költségeket az ország számos részén, különösen a városi területeken, ahol a lakhatási és egyéb kiadások gyorsan emelkednek.

A minimálbér jövője Németországban

A minimálbér körüli vita valószínűleg központi kérdés marad a következő években is, különösen, amikor az ország a következő szövetségi választásokra készül. Az SPD számára a kérdés a platform kulcsfontosságú részét képezi, és mind Heil, mind Olaf Scholz kancellár jelentős emelést támogat. Az FDP viszont továbbra is visszaszorul, a gazdasági következményekkel kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva.

Miközben a minimálbér-bizottság a következő ajánlások megtételére készül, továbbra sem világos, hogy összhangban lesz-e Heil elképzelésével, vagy mérsékeltebb emelést választ. Az azonban világos, hogy a kérdés továbbra is heves vitákat vált ki a döntéshozók, a vállalati vezetők és a munkavállalók között.

A vita eredménye jelentős hatással lesz Németország-szerte munkavállalók millióira, és alakítja a munkaerőpiac és a gazdaság egészének jövőjét.