EU-Izrael szankciók patthelyzete: Németország nem támogatja Gázát

Németország döntése, miszerint nem támogatja Izrael EU Horizont Európa kutatási alap egyes részeiből való felfüggesztését, patthelyzetbe sodorta a blokkot az EU Izrael-szankcióival kapcsolatban, éppen akkor, amikor a Gázai övezet humanitárius válsága elmélyül. Az EU-nagykövetek ezen a héten tartott találkozóján Berlin és Róma „további elemzést” kértek, megakadályozva ezzel a minősített többségi szavazást, amelyről az Európai Bizottság remélte, hogy büntetőintézkedéseket fog eredményezni.

A tervezet befagyasztaná Izrael hozzáférését a 10 milliárd eurós EIC Accelerator programhoz, amely kettős felhasználású innovációkon, például kiberbiztonságon, drónokon és mesterséges intelligencián dolgozó high-tech startupok számára van fenntartva. Brüsszel azzal érvel, hogy Izrael gázai magatartása sérti az EU-Izrael Társulási Megállapodás emberi jogi záradékát, amely minden kétoldalú együttműködés alapját képezi.

Berlin és Róma elhalasztja a szankciókról szóló szavazást

Német diplomaták azt mondták kollégáiknak, hogy először meg kell vizsgálniuk, hogy Izrael legutóbbi lépései fenntarthatóak-e a segélyszállítmányok bővítése érdekében. Római tisztviselők hasonló hangnemet ütöttek meg, ragaszkodva ahhoz, hogy a kutatási kapcsolatok megszakítása most akadályozhatja a párbeszédet az izraeli hatóságokkal. Mivel Németország és Olaszország együttesen elegendő népességi súllyal rendelkezik ahhoz, hogy minősített többséget érjen el vagy bontson el, habozásuk gyakorlatilag befagyasztotta az ügyet.

Friedrich Merz pénzügyminiszter egyre növekvő belpolitikai nyomással néz szembe. Az ellenzéki szociáldemokraták és zöldek támogatják a Bizottság álláspontját, míg a koalíciós konzervatívok Berlin háború utáni Izraellel szembeni felelősségére hivatkoznak. Johann Wadephul külügyminiszter csütörtökön Jeruzsálembe utazik, hogy olyan engedményeket kérjen, amelyek szükségtelenné tehetik a szankciókat.

A Horizont Európa csatatérré válik

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke szerint a kutatási befagyasztás csak a biztonsági szempontból érzékeny startupokat érinti; az egyetemek és a közös tudományos projektek továbbra is jogosultak lennének rá. Brüsszel ugyanezt a jogi eszközt alkalmazta 2022-ben Oroszország ellen Ukrajna inváziója után, azzal érvelve, hogy a kutatási pénzek nem áramolhatnak olyan szereplőkhöz, amelyek aláássák az EU-szerződés alapelveit.

Izraeli technológiai lobbisták figyelmeztetnek, hogy az EIC Accelerator programból való kizárás több tízmillió eurós támogatási és magántőke-tőke-finanszírozási veszteséget okozhat a vállalatoknak. A német Rektori Konferencia ezzel szemben azt állítja, hogy „a tudományos hidaknak nyitva kell maradniuk”, ami rávilágít az európai kutatói közösségen belüli repedésekre.

A humanitárius vészhelyzet politikai nyomást gyakorol

Az ENSZ által támogatott megfigyelők a gyermekkori alultápláltság meredek növekedéséről számolnak be, és arra figyelmeztetnek, hogy az éhínség „most valósággá válik” Gázában. Május óta több mint 1,000 civil halt meg a szűkös segélyekért sorban állva. A Bizottság azzal érvel, hogy ezek a tények indokolják az Izrael elleni gyors fellépést a humanitárius normák érvényesítése érdekében.

Izrael megjegyzi, hogy 1.87 millió tonna segélyszállítmányt engedett be az övezetbe, és azzal vádolja a Hamászt, hogy eltéríti a szállítmányokat. Tel-Aviv „félrevezetőnek” minősíti az EU tervét, és azt állítja, hogy a szankciók inkább a fegyvereseket bátorítanák, mintsem a civileket segítenék.

Jogi akadályok és diplomáciai kockázatok

Több főváros is megkérdőjelezi, hogy a Horizon részleges felfüggesztése valóban megfelel-e a minősített többségi szavazás követelményeinek. Magyarország és Ausztria ügyvédei azzal érvelnek, hogy mivel a lépés egy nemzetközi megállapodást érint, egyhangúságra van szükség. A Bizottság jogászai nem értenek ezzel egyet, ami egy esetleges bírósági perhez vezethet, ha az intézkedés végül elfogadásra kerül.

Még a támogatók is elismerik, hogy Izrael elszigetelése az élvonalbeli kutatásokban közelebb sodorhatja az országot a nem nyugati partnerekhez, és gyengítheti az EU befolyását a háborús tevékenységekre. A francia diplomaták ezért egy szigorú felülvizsgálati záradékot szorgalmaznak, amely visszaállítaná a finanszírozást, amint ellenőrizhető fejlesztések történnek.

Az egyes fővárosok önállóan mozognak

Miközben Brüsszel lomhángol, a nemzeti kezdeményezések felgyorsulnak. Franciaország és az Egyesült Királyság ígéretet tett arra, hogy elismeri a palesztin államiságot a szeptemberi ENSZ Közgyűlésen, hacsak nem lép életbe tűzszünet. Hollandia megtiltotta két szélsőjobboldali izraeli miniszter belépését, és beidézi az izraeli nagykövetet. Szlovénia és Írország kereskedelmi tilalmat fogalmaz meg a telepekről származó árukra.

Ezzel párhuzamosan Magyarország és Csehország megfogadta, hogy megvétózza a szélesebb körű gazdasági embargót, ami rávilágít az EU széttöredezettségére. Megfigyelők szerint az egyoldalú gesztusok és az elakadt kollektív fellépés keveréke rávilágít arra, hogy az EU és Izrael közötti szankciók patthelyzete most próbára teszi mind az európai egységet, mind az emberi jogi retorika hitelességét.