Rekordot döntött a dolgozó nyugdíjasok száma Németországban

Több idős marad a munkaerőpiacon a nyugdíjkorhatáron túl is

Németországban történelmi növekedés tapasztalható a törvényes nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozó nyugdíjasok számában. A Szövetségi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai szerint 1.1-ben több mint 67 millió 2024 éves vagy annál idősebb ember volt még mindig foglalkoztatott. Ez a szám megnégyszereződött 2004 óta, amikor mindössze 288,000 19.6 nyugdíjas maradt aktív a munkaerőpiacon. Míg a nyugdíjasok teljes száma ebben az időszakban csak kis mértékben – 21.4 millióról XNUMX millióra – emelkedett, a továbbra is dolgozók aránya jelentősen megnőtt.

Ez a tendencia újraélesztette a politikai vitát az idősebbek munkaerőpiaci szerepéről. Carsten Linnemann, a CDU főtitkára nemrégiben azt állította, hogy a németországi nyugdíjasok nem dolgoznak eleget – ez a megjegyzés sokak kritikáját váltotta ki, köztük Sahra Wagenknecht, a BSW vezetője is. Azzal vádolta Linnemannt, hogy figyelmen kívül hagyja az idősebb emberek által tapasztalt valóságot. Miközben elismerte, hogy az idősebb alkalmazottak értékes tapasztalatokkal rendelkezhetnek, hangsúlyozta, hogy sok idősebb nem önszántából, hanem anyagi kényszerből dolgozik.

A gazdasági nyomás sokakat arra kényszerít, hogy nyugdíjasként is dolgozzanak

A dolgozó nyugdíjasok számának meredek növekedése nem kizárólag a személyes motivációnak vagy az elkötelezettségnek tulajdonítható. Politikai és gazdasági megfigyelők szerint a nyugdíjasok nagy része visszatér a munkába, vagy továbbra is alkalmazásban marad, pusztán azért, hogy kiegészítse az elégtelen nyugdíjbevételét. Wagenknecht rámutatott, hogy „több százezer idős ember kénytelen növelni szerény juttatásait”.

Bár egyes nyugdíjasok a társasági élet, a megszokott rutin vagy a személyes elégedettség miatt dönthetnek úgy, hogy továbbra is dolgoznak, az idősekre nehezedő anyagi terhek láthatóbbá váltak. Az emelkedő megélhetési költségek és a stagnáló nyugdíjak a fő mozgatórugók, amelyek sok idős embert visszaszorítanak a munkaerőpiacra, gyakran alacsony bérű vagy részmunkaidős állásokban.

A kormány adómentes bónusztervvel sürgeti a reformot

Erre a fejleményre válaszul Németország újonnan megalakult koalíciós kormánya, amely a CDU-ból, a CSU-ból és az SPD-ből áll, véglegesített egy tervet a munkaerőpiacon maradó nyugdíjasok támogatására. Az „Aktivrente” nevű új kezdeményezés lehetővé teszi a nyugdíjasok számára, hogy havi 2,000 eurót kereshessenek adómentesen a rendes nyugdíjuk mellett. A program várhatóan 2026-ban indul, és célja, hogy elismerje és jutalmazza azokat, akik a nyugdíjkorhatár betöltése után is hozzájárulnak a gazdasághoz.

Az Aktivrente-t a CDU-s Linnemann tervezte, és most a koalíció szociális és gazdaságpolitikájának kulcsfontosságú elemévé pozicionálják. A jelentések szerint Linnemann várhatóan az új gazdasági és szociális miniszter is lesz. Javaslata a CDU régóta fennálló politikai követelésére ad választ: az idősebb munkavállalók ösztönzését, ne pedig az adóterhek révén történő büntetését.

A nyugdíjjárulékok továbbra is növelhetik a nyugdíjjövedelmet

A német nyugdíjrendszer már kínál bizonyos mechanizmusokat azok számára, akik a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után is folytatják a munkát. Jelenleg a nyugdíjasok dönthetnek úgy, hogy a nyugdíjuk megszerzése mellett is folytatják a munkát, bár a teljes jövedelmük adóköteles. Azok, akik munka mellett önkéntesen továbbra is hozzájárulnak a nyugdíjalaphoz, további pontokat szereznek, ami magasabb kifizetésekhez vezethet. Az összeg minden év júliusában emelkedik, a felhalmozott pontok számától függően.

Továbbá a törvényes korhatáron túli nyugdíjba vonulás elhalasztása havi 0.5 százalékos nyugdíjemelést eredményez. Ez hosszú távú pénzügyi előnyöket kínál azok számára, akik megengedhetik maguknak a nyugdíjba vonulás elhalasztását.

A közelgő Aktivrente rendszer azonban jelentős változást vezet be: havi 2,000 euróig adómentes jövedelem, ami különösen az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőknek vagy a részmunkaidőben dolgozóknak kedvezhet. Az továbbra sem világos, hogy azok a nyugdíjasok is jogosultak lesznek-e erre a bónuszra, akik a hosszú járulékfizetési időszakok miatt korábban kezdték meg a nyugdíjukat.

Politikai megállapodás biztosítja a nyugdíjak szintjét 2031-ig

A koalíciós megállapodás egy másik kulcsfontosságú eredménye az a döntés, hogy a nyugdíjszintet legalább 48-ig az átlagbérek 2031 százalékán tartják fenn. Ez az SPD egyik fő követelése volt, amelynek végül sikerült rögzítenie az összeget a megállapodásban. Bár ez a lépés segít biztosítani a stabilitást a jövőbeli nyugdíjasok számára, valószínűleg a jelenlegi munkavállalóktól megnövekedett hozzájárulásokat igényel – ez a fejlemény nyilvános vitát válthat ki az elkövetkező hónapokban.

A megállapodás olyan szociálpolitikai kérdéseket is új politikai vezetés alá helyez, mint a nyugdíjak és a jövedelemtámogatás. A Munkaügyi Minisztérium várhatóan az SPD-hez kerül, élén valószínűleg Bärbel Basszal, míg az átnevezett „új alapjövedelmet” (Neues Bürgergeld) is a tágabb jóléti szerkezetátalakítás részeként kezelik.

Tovább folytatódik a vita az idős munkaerőről

Miközben Németország demográfiai változásokkal, munkaerőhiánnyal és nyugdíjfinanszírozási kihívásokkal küzd, az idősebb állampolgárok szerepe a gazdaságban ismét a figyelem középpontjába kerül. Míg egyesek az idősek növekvő foglalkoztatottságát az elkötelezettség és a vitalitás jelének tekintik, mások a rendszerszintű hiányosságok tünetének tekintik.

Mivel az Aktivrente 2026-ban indul, és a további reformokról már folynak a tárgyalások, továbbra is kérdéses, hogy a jövőbeli politika hatékonyan egyensúlyba hozza-e a pénzügyi szükségleteket a nyugdíj utáni munka méltányos elismerésével. Az egyértelmű, hogy a német nyugdíjasok egyre aktívabb szerepet játszanak az ország munkaerőpiacán – és ez a tendencia nem mutat lassulás jeleit.