Németország meghosszabbítja a határellenőrzéseket a jogi vita közepette

Alexander Dobrindt német belügyminiszter megerősítette, hogy a határellenőrzések a korábban tervezett szeptember 15-i befejezési dátum után is folytatódnak, és a megszüntetésükre nincs meghatározott időpont. Az ellenőrzések, amelyek több belső uniós határon, köztük a német-dán és a német-osztrák határátkelőhelyeken is érvényben vannak, az illegális migráció csökkentését célozzák. Magában foglalják a szövetségi rendőrség felhatalmazását a menedékkérők szárazföldi határokon történő visszafordítására, amely gyakorlat a kritikusok szerint összeegyeztethetetlen az uniós menedékjoggal.

A jelenlegi megközelítés kiterjeszti a Dobrindt elődje, Nancy Faeser által bevezetett intézkedéseket, és további szövetségi rendőrségi személyzettel erősítették meg. A német-dán határon az utazóknak alkalmankénti forgalmi késésekre kell számítaniuk, és fel kell készülniük személyazonosító okmányok bemutatására. Az uniós polgárok számára elegendő egy érvényes személyi igazolvány, de a hatóságok azt javasolják, hogy a feldolgozás felgyorsítása érdekében legyenek kéznél dokumentumok. Ezeket az ellenőrzéseket a helyszín és az időzítés tekintetében rugalmasan alkalmazzák, az operatív értékelésektől függően.

Jogi kétségek a schengeni szabályok betartásával kapcsolatban

Míg Dobrindt azzal érvel, hogy a szabályozásra mindaddig szükség van, amíg az EU külső határainak védelme teljes mértékben működőképessé nem válik, jogi szakértők megkérdőjelezik, hogy a hosszabbítások megfelelnek-e a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexben foglalt szigorú feltételeknek. A kódex 22. cikke garantálja a szabad mozgást a schengeni övezeten belül rutinszerű ellenőrzések nélkül, kivételeket csak meghatározott, átmeneti körülmények között engedélyezve.

A 25. cikk értelmében az ellenőrzések legfeljebb hat hónapra visszaállíthatók, ha komoly veszély áll fenn a közrendre vagy a belső biztonságra. Ez magában foglalhatja a kivételes migrációs hullámokat is, de az ilyen intézkedéseknek a végső megoldásnak és arányosnak kell lenniük. Constantin Hruschka migrációs jogi szakértő figyelmeztet, hogy a jelenlegi helyzet nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, és az ellenőrzések folytatását „egyértelműen jogellenesnek” nevezi. Winfried Kluth alkotmányjogi professzor szintén „jelentős kétségeket” jegyez meg a jogalappal kapcsolatban, hivatkozva a Bajor Közigazgatási Bíróság márciusi ítéletére, amely bizonyos határellenőrzéseket jogellenesnek nyilvánított Ausztria és Bajorország között.

Az EU tétlensége és a végrehajtás hiányosságai

A bírósági ítéletek ellenére Brüsszel részéről kevés ellenállás tapasztalható. Az Európai Bizottság felelős az uniós szerződések, köztük a schengeni szabályok betartásának ellenőrzéséért, de nem indított kötelezettségszegési eljárást Németország vagy más, hosszas határellenőrzést fenntartó tagállamok ellen. Hruschka bírálja ezt a tétlenséget, arra utalva, hogy politikai megfontolások, például a migrációs politikával kapcsolatos konfliktusok elkerülése, befolyásolták a Bizottság cselekvésre való vonakodását.

Kluth rámutat, hogy uniós szintű végrehajtás nélkül a nemzeti kormányok nem szembesülnek azonnali következményekkel a hazai bíróságok által jogellenesnek ítélt gyakorlatok folytatása miatt. Bár a Bizottság bírságokat szabhatna ki, eddig tartózkodott ettől. Mindkét szakértő megjegyzi, hogy az Európai Bíróság valószínűtlenül dönt a német határellenőrzések jogszerűségéről, kivéve, ha a hazai bíróságok az ügyet az illetékes bíróság elé utalják, aminek Kluth a jelenlegi bírói értelmezések alapján kétségei szerint megtörténik.

Politikai kontextus és nyilvános üzenetek

Dobrindt a politikát az illegális migráció visszaszorítását célzó tágabb stratégia részeként fogalmazza meg, kijelentve, hogy „akik nem maradhatnak, azok eleve ne jöjjenek”. Ragaszkodik ahhoz, hogy az ellenőrzések átmeneti jellegűek, de a megfogalmazása azt jelzi, hogy azok mindaddig fennmaradnak, amíg a szélesebb körű uniós migrációs reformok, például a közös európai menekültügyi rendszer (GEAS) végrehajtása be nem következik.

A kritikusok azzal érvelnek, hogy az intézkedések a schengeni övezeten belüli határellenőrzések normalizálódását kockáztatják, aláásva az EU egyik alapelvét. Azt állítják, hogy a folyamatos ellenőrzések egyértelmű bizonyítékok nélkül, amelyek a jelenlegi és komoly fenyegetést jelzik, precedenst teremtenek más tagállamok számára, hogy kövessék a példájukat. Egyelőre az utazók arra számíthatnak, hogy az ellenőrzések – és a jogszerűségükről szóló vita – jóval szeptember után is folytatódni fognak.