Merz gazdasági reformokat szorgalmaz, munkaerő-ellenállással néz szembe

Az új gazdasági terv a dereguláció révén célozza meg a növekedést

A német szövetségi kormány bemutatott egy átfogó, kilenc pontos gazdasági programot, amelynek célja, hogy az országot kiemelje az elhúzódó ipari lassulásból. Friedrich Merz pénzügyminiszter (CDU) és Lars Klingbeil pénzügyminiszter (SPD) a tervet a „Német Ipar Napja” keretében ismertették, amely kulcsfontosságú találkozó volt a politikai vezetők és az üzleti képviselők között. Az intézkedések között szerepelnek jelentős adókedvezmények a vállalatok számára, infrastrukturális beruházások, alacsonyabb energiaköltségek és a bürokrácia csökkentése. Központi eleme a vitatott törekvés, hogy a hagyományos nyolcórás munkanapot rugalmas heti munkaidő-korlátozással váltsák fel.

A terv célja, hogy lendületet adjon a gazdaságnak az évekig tartó lassú termelékenység után. A gazdasági előrejelzések szerint Németország bruttó hazai terméke (GDP) 2025-ben csak kis mértékben haladhatja meg a nulla növekedést. A kormány abban reménykedik, hogy a célzott beruházások és a szabályozási reform kombinációja megfordítja ezt a stagnálást és helyreállítja a versenyképességet a globális piacokon.

Nyolcórás nap tűz alatt

A legvitatottabb javaslatok közé tartozik a napi nyolcórás munkaidő eltörlése, amely évtizedek óta a német munkajog sarokköve. Ehelyett a kormány egy heti maximumra való áttérést javasol, amely rugalmasabb napi beosztást tesz lehetővé. A támogatók azzal érvelnek, hogy az ilyen változások fokozott hatékonysághoz és a modern üzleti igényekhez való jobb alkalmazkodáshoz vezethetnek.

Azonban erős ellenállás alakult ki a munkástanácsok és a szakszervezetek részéről, különösen Észak-Németországban. Az IG Metall Küste kerület által végzett felmérés, amelyben 418 üzemi tanácselnök vett részt, akik mintegy 200,000 90 alkalmazottat képviselnek, megállapította, hogy közel XNUMX százalékuk elutasítja a napi limit eltörlését, akár egyenesen, akár szükségtelennek tartja. Az ellenállás gyökere a munkavállalók védelmének gyengülése, a növekvő stressz-szint és a munkavállalói jogok esetleges felhígulása miatti aggodalmak.

Ennek ellenére sok munkahely már rugalmas munkaidő-beosztással működik. Az IG Metall tanulmánya szerint a vállalatok háromnegyede már bevezette a rugalmas munkaidőt, és közel kétharmaduk akár tízórás rendszeres munkanapokat is engedélyez. A munkaügyi képviselők azonban azzal érvelnek, hogy ezt a rugalmasságot inkább kollektív szerződések, mint jogalkotási dereguláció révén lehet elérni.

Munkaidő bővítése vagy a valódi problémák elkerülése?

A kormány munkaügyi reformjának kritikusai szerint a rugalmasságra való összpontosítás eltereli a figyelmet a mélyebb strukturális kihívásokról. Daniel Friedrich, az IG Metall Küste kerületi vezetője kijelentette, hogy bár a németországi munkavállalók már most is jelentős erőfeszítéseket tesznek, az egy főre jutó alacsonyabb átlagos munkaidő a részmunkaidős állások magas arányának köszönhető, különösen a nők körében.

Friedrich hangsúlyozta, hogy a valódi termelékenységnövekedés nem a munkavállalói védelem lazításából, hanem az innovációba, a digitális infrastruktúrába és az iparpolitikába történő állami beruházásokból fog származni. Felszólította a kormányt, hogy támogassa az értékteremtést Németországon és Európában ahelyett, hogy a felelősséget a munkavállalókra hárítaná.

Vállalati adócsökkentések és alacsonyabb energiaszámlák

A gazdasági terv tartalmazza a társasági adó csökkentését, amely várhatóan 1. július 2025-jén lép hatályba. Bár a javaslatot már elfogadta a kabinet, folyamatban vannak a tárgyalások az állami kormányokkal, amelyek várhatóan összesen 30 milliárd euró adóbevételtől esnek el 2029-ig. Az önkormányzatok pénzügyi kompenzációt kérnek.

Az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében a kormány azt is tervezi, hogy eltörli a fogyasztók gáztárolási díját, a finanszírozást pedig az Éghajlatváltozási és Átalakulási Alapba (KTF) csoportosítja át. Ezzel párhuzamosan a villanyszámlák várhatóan csökkenni fognak a villanyadó csökkentése révén. Ezek az intézkedések az inflációs nyomás enyhítését és a vásárlóerő növelését célozzák a nyári szünet előtt.

Ígéretek a bürokrácia csökkentésére és az induló vállalkozások támogatására

Merz pénzügyminiszter a szabályozási reformot is célba veszi. Az egyik fő javaslat az ellátási láncra vonatkozó törvény eltörlése, amely szigorú emberi jogi kellő gondosságot ír elő a külföldön működő német vállalatok számára. Merz ezt a túlszabályozás tágabb problémájának szimbolikájának tekinti, és további lépéseket tervez a bürokratikus terhek csökkentése érdekében.

Eközben a kormány fellendíteni kívánja a technológiai és kutatási szektorokat. Létrehoztak egy új minisztériumot a digitális ügyekért és innovációért, 150 új pozíció létrehozásával. Már folyamatban vannak a jogalkotási erőfeszítések a szélessávú internet bővítésének felgyorsítása érdekében a távközlési törvény módosításain keresztül.

A startupok támogatása is szerepel a napirenden. A WIN (Növekedési és Innovációs Tőke) program várhatóan megduplázza jelenlegi finanszírozását, azzal a céllal, hogy Németország vonzóbb környezetté váljon a vállalkozói szellem számára.

Francia-német gazdaságpolitikai koordináció

A terv egy másik kulcsfontosságú eleme a Franciaországgal folytatott szorosabb gazdasági együttműködés. Merz pénzügyminiszter és Emmanuel Macron francia elnök egy közös keretrendszeren dolgoznak európai gazdasági stratégiáik összehangolása érdekében, különös tekintettel az Egyesült Államokban és Kínában bekövetkezett politikai fejleményekre. Ez a kezdeményezés az európai ipari bázis megerősítésére és a kritikus ágazatok külső függőségtől való védelmére irányuló erőfeszítéseket tükrözi.

A terv az Élysée-szerződés örökségére és a folyamatos kétoldalú együttműködésre épít, amely történelmileg az Európai Unió legambiciózusabb politikai lépéseinek alapját képezte. Összhangban van olyan hosszú távú célokkal is, mint a kölcsönös digitális szabványok, a közös energiakeretek és a közös infrastrukturális projektek.

Az üzleti vezetők óvatos optimizmust mutatnak

Peter Leibinger, a Német Iparszövetség (BDI) elnöke üdvözölte a kezdeményezést, és úgy jellemezte, mint annak a jelét, hogy a kormány végre komolyan veszi az iparral kapcsolatos aggályokat. Egy hosszan tartó pesszimizmus után a vállalati szektorban a hangulatváltozás jeleit vette észre.

Leibinger elismerte, hogy az új stratégia a megfelelő prioritásokat érinti, mint például az adókedvezmények, az infrastruktúra és a szabályozás csökkentése. Hangsúlyozta, hogy a kormány és az ipar közötti átlátható és együttműködő megközelítés kulcsfontosságú a bizalom helyreállításához és a fenntartható gazdasági megújulás előmozdításához.

Miközben a kabinet a 2025-ös költségvetéssel párhuzamosan készül formalizálni a napirend egyes részeit, a figyelem arra fog irányulni, hogy ezeket a reformokat milyen gyorsan és hatékonyan lehet végrehajtani. Németország jelenleg válaszút előtt áll: egyensúlyt kell teremtenie a munkavállalói jogok és a gazdasági fellendülés, valamint a helyi hagyományok és a globalizált gazdaság nyomása között.