Merz és Erdogan összecsaptak a Gázai övezet miatt, de elmélyítették a védelmi együttműködésüket

Friedrich Merz német pénzügyminiszter első hivatalos látogatására érkezett Törökországba, ahol Ankarában találkozott Recep Tayyip Erdoğan elnökkel, hogy megvitassák a migrációval, a védelemmel és a regionális biztonsággal kapcsolatos stratégiai kérdéseket. Míg a találkozó célja a kétoldalú kapcsolatok megerősítése és Törökország európai uniós törekvéseinek támogatása volt, éles nézeteltérések alakultak ki a gázai konfliktus és a törökországi emberi jogi aggályok miatt.

Németország kulcsfontosságú EU-partnernek nevezte Törökországot

A közös sajtótájékoztatón Merz kancellár megerősítette, hogy Németország Törökországot kulcsfontosságú partnernek tekinti Európa számára. Hangsúlyozta, hogy a két ország mély társadalmi és gazdasági kapcsolatokat ápol, és továbbra is szorosan együtt kell működniük, különösen a védelmi és energiaügyekben. Merz a partnerséget elengedhetetlennek nevezte az euroatlanti régió stabilitásának fenntartásához, kiemelve Törökország szerepét NATO-tagként, valamint növekvő jelentőségét a migráció és a regionális konfliktusok kezelésében.

Merz hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is támogatja Törökország régóta fennálló EU-tagsági törekvéseit, de sürgette Ankarát, hogy mozdítsa elő a reformokat a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége területén. Rámutatott a Törökországban történt legutóbbi fejleményekre, amelyek véleménye szerint nem felelnek meg az európai normáknak. „Voltak olyan döntések, amelyek még nem felelnek meg teljes mértékben a koppenhágai kritériumoknak” – jelentette ki Merz, utalva azokra a feltételekre, amelyeket az országoknak teljesíteniük kell az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.

Feszültség Gáza és az emberi jogok miatt

A leghevesebb szóváltásra akkor került sor, amikor a két vezető a Gázában zajló háborúról beszélt. Merz világossá tette, hogy Németország „mindig határozottan Izrael állam mellett fog állni”, Izraelt zsidók millióinak, köztük a holokauszt-túlélőknek menedékhelyként jellemezve. Azt is mondta, hogy a Hamász korábban is véget vethetett volna a háborúnak a túszok szabadon bocsátásával és a fegyverletétellel.

Erdoğan határozottan elutasította ezt az értelmezést, azzal vádolva Izraelt, hogy „népirtás” és „éhezés” történt Gázában. A török ​​elnök elítélte Németország folyamatos politikai támogatását Izrael iránt, és ragaszkodott ahhoz, hogy minden nemzet, köztük Németország humanitárius kötelessége segíteni megállítani az általa „mészárlásoknak” nevezett eseményeket. Azt mondta: „Németország nem látja ezeket?”, miközben bírálta a nyugati nemzeteket azért, amit ő a régióban élő civilek szenvedésével kapcsolatos hallgatásnak tekint.

A heves szóváltás ellenére mindkét vezető elismerte Törökország szerepét az Izrael és a Hamász közötti törékeny tűzszünet közvetítésében. Merz megköszönte Erdogannak Törökország közvetítői erőfeszítéseit, és arra sürgette, hogy vesse latba befolyását a fegyverszünet stabilizálása és a Hamász folyamatos békemegállapodásainak betartására való nyomásgyakorlás érdekében.

Az Imamoglu-ügy és a jogállamisági aggodalmak

Merz a látogatást arra is felhasználta, hogy aggodalmát fejezze ki a törökországi jogállamisággal kapcsolatban, különösen Isztambul polgármesterének, Ekrem Imamoglunak a letartóztatását követően. A népszerű ellenzéki személyiséget március óta tartják fogva korrupció és kémkedés vádjával, amit ő tagad. Az eset a Törökországban egyre növekvő politikai elnyomás szimbólumává vált.

Amikor Imamogluról kérdezték, Erdoğan megvédte az igazságszolgáltatás függetlenségét, és kijelentette, hogy „senki sem áll a törvények felett”. Merz azonban megjegyezte, hogy bizonyos törökországi fejlemények „nem felelnek meg a jogállamiságról alkotott felfogásunknak”. Hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is nyíltan megvitatja ezeket a kérdéseket Ankarával, miközben fenntartja stratégiai partnerségét.

A viták ellenére erősödik a védelmi együttműködés

A politikai nézeteltéréseken túl mindkét vezető közös nevezőre jutott a védelem és a biztonság terén. Merz üdvözölte Törökország döntését, hogy Németországgal és más NATO-partnerekkel együttműködve 20 Eurofighter vadászgépet vásárol, és ezt a kollektív védelmi képességek megerősítése felé tett lépésnek nevezte. „Oroszország militáns revizionizmusa veszélyezteti az egész euroatlanti biztonságot” – mondta Merz, a megállapodást a NATO elrettentési stratégiájához való értékes hozzájárulásnak minősítve.

Erdogan egyetértett azzal, hogy Európa változó biztonsági környezete szorosabb együttműködést igényel. Arra sürgette mindkét országot, hogy leküzdjék a védelmi beszerzések bürokratikus akadályait, és ehelyett a közös technológiai projektekre összpontosítsanak. „Maguk mögött kell hagynunk a problémákat, és a közös célokra kell összpontosítanunk” – jelentette ki Erdogan, hozzátéve, hogy Törökország megbízható védelmi partnernek tekinti Németországot.

Tágabb regionális és migrációs kérdések

A vezetők megvitatták Törökország közvetítésben betöltött szerepét Oroszország és Ukrajna között. Bár Erdogan a két fél között tárgyalásokat szervezett, a béke felé tett előrelépés korlátozott volt. Törökország továbbra is egyensúlyban tartja kapcsolatait Moszkvával és Kijevvel – fegyvereket szállít Ukrajnának, miközben elutasítja az EU Oroszország elleni szankcióiban való részvételt. Merz az európai partnerekkel való következetesebb együttműködést szorgalmazta az orosz agresszióval szembeni egység megerősítése érdekében.

A migráció egy másik központi téma volt. Merz kifejezte azon szándékát, hogy javítsa az együttműködést Törökországgal az elutasított menedékkérők visszaküldése terén. A két ország új megállapodásokon dolgozik a hazatelepítések megkönnyítése érdekében, beleértve a Törökországon keresztül Németországba belépő szíriaiak visszaküldését is. Merz kijelentette, bízik benne, hogy „hamarosan további előrelépést érnek el”.

Diplomáciai egyensúlyozási törvény

A Gázával és a belpolitikával kapcsolatos nézeteltérések ellenére mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok új fejezeteként értékelte a látogatást. Merz a partnerséget „egyedülálló módon széleskörűnek és mélynek” nevezte, hangsúlyozva a közös gazdasági érdekeket, a török ​​gyökerekkel rendelkező több millió ember jelenlétét Németországban, valamint a közös NATO-kötelezettségvállalásokat.

Erdogan a maga részéről hangsúlyozta a családi és kulturális diplomácia fontosságát, és ünnepélyes tiszteletadás mellett fogadta Merzt és feleségét, Charlotte-ot. Közös megjelenésüket, beleértve a koszorúzásokon és állami fogadásokon való részvételt, a politikai bonyolultság közepette a személyes melegség demonstrálásának kísérleteként értelmezték.

A találkozó hangsúlyozta, hogy bár Németország és Törökország továbbra is megosztottak az emberi jogok és a közel-keleti politika terén, mindkét fél elismeri a védelem, a kereskedelem és a migráció terén folytatott együttműködés fenntartásának stratégiai szükségességét. Ahogy a geopolitikai helyzet változik, Berlin és Ankara egy pragmatikus partnerségre törekszik, amely egyensúlyt teremt az erkölcsi kritika és a kölcsönös szükségszerűség között.