Pszichiátriai kórházba szállították az aschaffenburgi késelőt

Egy 28 éves férfit, aki halálosan megtámadott egy kisgyermeket és egy apát egy aschaffenburgi parkban, egy német bíróság határozatlan időre pszichiátriai intézményben helyezett el. Az Aschaffenburgi Tartományi Bíróság által kihirdetett ítélet véget vet az elmúlt évek egyik legnyugtalanítóbb büntetőügyének Bajorországban, és megerősíti, hogy az elkövető a támadás idején súlyos mentális betegsége miatt nem volt büntetőjogilag felelősségre vonható.

A bíróság elmebetegnek nyilvánította a támadót

A bíróság megállapította, hogy az afgán állampolgár, aki január 22-én késelő támadást követett el az aschaffenburgi Schöntal Parkban, paranoid skizofréniában szenvedett, és hallási hallucinációk hatása alatt cselekedett. Egy pszichiátriai szakvélemény arra a következtetésre jutott, hogy olyan hangokat hallott, amelyek arra utasították, hogy bántalmazzon gyerekeket. Emiatt az állapota miatt a bírák jogilag elmebetegnek nyilvánították, és elrendelték végleges bezárását egy biztonságos pszichiátriai intézménybe.

Karsten Krebs elnöklő bíró kijelentette, hogy a férfi cselekedetei „elképzelhetetlen brutalitásról” és egyértelmű indíték nélküli gyilkossági szándékról tanúskodtak. „Ez a cselekmény Aschaffenburg városát sújtotta mélyen” – mondta Jürgen Bundschuh ügyész, aki az esetet „véletlenszerű áldozatok elleni támadásnak” nevezte, amely hatalmas szenvedést okozott.

Az ügyészség, a védelem és a magánfelperesek mind a pszichiátriai gondozásba vétel határozatlan idejű jóváhagyását támogatták a szabadságvesztés helyett. Az ítélet végleges, és évente felülvizsgálják annak megállapítására, hogy a férfi továbbra is veszélyt jelent-e a közösségre.

Egy erőszakos nap, amely megrázta a várost

A támadás akkor történt, amikor a férfi hirtelen megtámadott egy csoport bölcsődés gyermeket és gondozóikat egy városi parkban. Egy 30 centiméteres konyhakéssel felfegyverkezve halálosan megszúrt egy kétéves fiút és egy 41 éves férfit, akik megpróbálták megvédeni a gyerekeket. Egy másik kisgyermek, egy 59 éves tanár és egy 73 éves járókelő is súlyosan megsérült.

Az eset országos felháborodást és gyászt váltott ki. Aschaffenburgban később több ezer lakos gyűlt össze, hogy megemlékezzenek az áldozatokról, az eset pedig heves politikai vitát váltott ki a közbiztonságról és a menedékkérők mentális egészségügyi ellátásáról. A gyanúsított 2022 novemberében érkezett Németországba, és 2024 végéig köteles volt elhagyni az országot, de a kitoloncolása soha nem történt meg.

A hatóságokat vizsgálják a figyelmen kívül hagyott figyelmeztetések miatt

A nyomozás kiderítette, hogy a támadó a gyilkosságok előtt erőszakos viselkedése miatt ismert volt a rendőrség előtt. Korábban már vádat emeltek ellene testi sértés és vagyonrongálás miatt, és többször is kezelték pszichiátriai intézményekben. Ennek ellenére többször is kiengedték, miután már nem minősült veszélyesnek másokra.

A bírósági dokumentumok szerint a férfinak gyógyszert írtak fel az állapotára, de azt következetlenül szedte. Az ügyészek megkérdőjelezték, hogy a hatóságok miért nem tartották hosszabb távú pszichiátriai felügyelet alatt, tekintettel instabil állapotára. Az ügy szélesebb körű aggályokat vetett fel a mentális egészségügyi intézmények és a bevándorlási hatóságok közötti koordinációval kapcsolatban a magas kockázatú betegek kezelése terén.

Hans-Peter Volz pszichiátriai szakértő vallomása szerint a támadó betegsége hajlamossá tette őt a „rendkívül agresszív cselekedetekre”, és hogy biztonságos fogva tartás nélkül további erőszakra lehetett volna számítani. Volz elutasította a szimulációra vonatkozó minden feltételezést, hangsúlyozva, hogy a férfi valóban pszichózisban szenvedett, és téveszmék vezérelték, miszerint olyan „ügynökök” irányítják, akik gyerekek megölésére utasították.

Jogi és terápiás intézkedések

A német törvények értelmében a súlyos mentális betegség miatt büntetőjogilag ártatlannak nyilvánított személyeket zárt pszichiátriai intézményekbe helyezik, határozott idejű büntetés nélkül. Fogvatartásuk évekig vagy akár évtizedekig is tarthat, és az ítéletet kihirdető bíróság évente felülvizsgálja. Szabadon bocsátás csak akkor lehetséges, ha az orvosszakértők megállapítják, hogy az egyén már nem jelent veszélyt.

A tisztviselők elmagyarázták, hogy minden privilégium – mint például a felügyelt séták vagy az ideiglenes távollét – teljes mértékben a terápiás előrehaladástól függ. Egyes betegek azonban soha nem reagálnak a kezelésre, és határozatlan ideig intézményben maradnak. A bíróság hangsúlyozta, hogy a közbiztonságnak kell elsőbbséget élveznie, megjegyezve, hogy „a vádlott továbbra is rendkívül veszélyes személy”, akinek állapota állandó felügyeletet igényel.

Szélesebb körű politikai következmények

Az aschaffenburgi támadás gyorsan a német menekültügyi és kitoloncolási rendszerről szóló országos vita részévé vált. Az ellenzéki pártok bírálták a kormányt, amiért nem kitoloncolták korábban a férfit erőszakos múltja ellenére. Eközben mások a pszichiátriai ellátás reformját szorgalmazták annak biztosítása érdekében, hogy a mentálisan beteg elkövetők szorosabb megfigyelésben részesüljenek, mielőtt tragédiák történnének.

Az áldozatok családjai és a helyi közösség számára az ítélet némi megnyugvást hozott, de megkönnyebbülést nem. „A bűncselekmény okozta szenvedést nem lehet jóvátenni” – mondta Krebs bíró az ítélet kihirdetésekor. „De ezzel a döntéssel végleg kivontunk a forgalomból egy veszélyes férfit.”

A két emberéletet követelő és hárman megsebesült támadás továbbra is komor emlékeztetőül szolgál a német mentális egészségügyi és közbiztonsági rendszerek hiányosságaira – és azokra a pusztító következményekre, amelyekkel ezek a hiányosságok találkoznak.