Észak-koreai hadifoglyok Dél-Koreát keresik

Egy dokumentumfilm-projektben részt vevő aktivista megerősítette, hogy az észak-koreai hadifoglyok Dél-Koreába akarnak menni. Két észak-koreai katona, akiket az év elején ukrán erők fogtak el, október végén Kijev közelében adott interjúkban egy dél-koreai producernek azt mondták, hogy Dél-Koreába akarnak menni. A forgatás koordinálásában segített a Gyeore-eol Nation United csoport, amely az észak-koreai disszidenseket támogatja, és a felhívást egyértelműnek és érzelmesnek nevezte.

A változás azért fontos, mert a kettő közül korábban csak az egyik fejezte ki érdeklődését a déli partraszállás iránt. Februárban egy dél-koreai törvényhozó, aki találkozott a párossal, elmondta, hogy csak egyetlen fogolytársuk fejezte ki ezt a szándékot. Az új kijelentések arra utalnak, hogy mindketten ugyanazt az eredményt akarják. Az aktivista beszámolója a hosszú fogvatartás utáni mentális egészségügyi megterhelésről is beszámol, ami alakíthatja kérésük sürgősségét.

Korábbi álláspont és az új kéréshez vezető út

A két fogolyról szóló első jelentések januárban jelentek meg, amikor Ukrajna elnöke online azt írta, hogy ukrán csapatok fogtak el észak-koreai katonákat az Oroszországon belüli Kurszk régióban. A férfiak állítólag egy észak-koreai kontingens tagjai voltak, amelyet az orosz háború támogatására vezényeltek. Észak-Korea vezetése később „hősökként” dicsérte a bevetett személyzetet, míg Szöul hírszerzése és független elemzői továbbra is nyomon követték az áldozatok számát és az egységek mozgását.

Februárban Yu Yong-weon dél-koreai törvényhozó meglátogatta a fogvatartottakat, és kijelentette, hogy visszaküldésük Észak-Koreába halálos ítélet lenne. Akkor azt mondta, hogy az egyik fogoly a polgári élet reményéről beszélt, beleértve az otthont és a családot Dél-Koreában. Az október végi frissített tanúvallomás azt mutatja, hogy mindkét fogoly ugyanazt a célt tűzte ki célul. Az észak-koreai hadifoglyok Dél-Koreába való visszatérését most már közös kérésnek tekintik, nem pedig két személy megosztott véleményének.

Hol tartják fogva a foglyokat, és ki hallgatta ki őket?

Az interjúk egy Kijev közelében található fogolytáborban készültek, ahol a foglyokat 2025 eleje óta tartják fogva. Az aktivista beszámolója szerint egy dél-koreai dokumentumfilm-producer kamerás beszélgetést folytatott minden egyes férfival. A disszidens csoportok által biztosított fotók azt mutatják, hogy a foglyok a látogatás során adományként kapott élelmiszert és ruhát kapnak. Az egyik képen Kim Dzsongun kézzel rajzolt portréja látható egy ágy felett a szobában.

Jang Se-yul aktivista, aki egy disszidens szervezetet vezet, azt mondja, hogy az interjú után mindkét fogoly egyenesen kérte, hogy Dél-Koreába szállítsák. „Az észak-koreai hadifoglyok Dél-Koreát keresik” – így foglalta össze utolsó üzenetüket a producernek. Elmondása szerint a csapat videóüzeneteket és leveleket osztott meg észak-koreai disszidensektől, hogy bátorítsák a fogvatartottakat. Hozzáteszi, hogy az ukrán tisztviselők pszichológiai instabilitás és önkárosítási kísérletek jeleit írták le az őrizetbe vétel során.

Az átruházás jogi és diplomáciai kontextusa

A dél-koreai kormány korábban kijelentette, hogy az ország alkotmánya az észak-koreaiakat is dél-koreai állampolgároknak ismeri el. Szöuli tisztviselők értesítették Ukrajnát, hogy hajlandóak fogadni a foglyokat, ha szándékukat megfelelő csatornákon keresztül megerősítik. A nyilatkozat egy lehetséges jogi utat javasol, de nem oldja meg a Kijev és Szöul között szükséges gyakorlati lépéseket.

Bármely lépés Ukrajna eljárásaitól függ majd a területén elfogott vagy őrizetbe adott foglyokra vonatkozóan, valamint a nemzetközi jogtól és a háborús kontextustól. Az átadási ütemterv előrehaladásáról nem érkezett nyilvános megerősítés. Az észak-koreai hadifoglyok Dél-Koreától kérik az elfogást, de a végső döntés az ukrán hatóságoké, és potenciálisan a foglyok ügyében érintett partnerkormányoké az aktív konfliktus során.

Hogyan vált az észak-koreai telepítés a háború részévé

Számos, 2024-ben és 2025-ben készült hírszerzési értékelés jelentős észak-koreai katonai jelenlétről számolt be, amely Oroszországot támogatja, beleértve a határ menti régiókban dolgozó több ezer katonát. Egy, dél-koreai és nyugati ügynökségek által megismételt jelentés szerint több mint 10 000 észak-koreai katonát küldtek az országba, sokan közülük a Kurszk térségébe. Későbbi dél-koreai tájékoztatások szerint ez a szám tavaly október óta körülbelül 15 000-re emelkedett, ami az idő múlásával bővülő telepítésre utal.

A veszteségekre vonatkozó becslések forrásonként eltérőek. Egyes hírszerzési adatok körülbelül 2,000 észak-koreai katona halálát említik. Más becslések körülbelül 600 halottat és több mint 4,000 sebesültet mutatnak. Mindkét számadat súlyos veszteségeket jelent azokban az egységekben, amelyeket Észak-Korea otthon fontos szolgálatot teljesítőként tüntetett fel. Az ukrajnai foglyok állítólag ezeknek az alakulatoknak a tagjai voltak, és elfogásuk az év hátralévő részére ukrán ellenőrzés alá helyezte őket.

Kezelés, egészségi állapot és az őrizetből származó kérelmek

Az október végi látogatás során az aktivista csoport azt nyilatkozta, hogy a foglyok fizikailag stabilnak tűntek, egy kivételtől eltekintve. A katona, akinek az elfogásakor állkapocs-sérülése volt, most gyógyulófélben van, de némi csontdeformáció látható. Közvetítőkön keresztül kértek gyógyszert szembetegségeikre, meleg ruhát, nadrágot, cigarettát, tollakat és könyveket. Az ukrán tisztviselők állítólag szorosan figyelemmel kísérték állapotukat a pszichológiai stressz jelei miatt.

Az „észak-koreai hadifoglyok Dél-Koreába menekülnek” című műsor nem pusztán politikai üzenet. A háborús idők fogva tartásának mindennapi valóságához kapcsolódik. A producer csapata alapvető ellátmányt biztosított és tanúvallomásokat gyűjtött egy, a disszidensekről szóló dokumentumfilmhez. A csoport azt állítja, hogy bemutatja Észak-Korea csapatok külföldre küldéséről szóló döntésének emberi következményeit, beleértve azt a nyomást is, amely a katonákra nehezedik, ha valószínűvé válik az elfogásuk.

A foglyok által jelentett parancsok és nyomás

Az év elején látogatóba érkező dél-koreaiaknak adott beszámolók szerint az észak-koreai katonák állítólag olyan utasításokat kaptak, hogy mindenáron kerüljék el az elfogást, beleértve azt is, hogy gránátokkal végezzék ki magukat, ha megsebesülnek és elszigeteltek. Egy dél-koreai törvényhozó, aki ezeket az állításokat közvetítette, a kényszerű visszaküldést de facto halálbüntetésnek nevezte. Az észak-koreai hadifoglyok Dél-Koreába való bejutását részben ennek a hátterének ismeretében lehet értelmezni, ahol a foglyok a hazaszállítás megtagadását a büntetés elkerülésének eszközének tekintik.

Bár ezeket a jelentéseket nem lehet Észak-Koreán belülről függetlenül megerősíteni, megfelelnek annak a szélsőséges kontroll tágabb mintázatának, amelyet más katonák vallomásaiban leírtak, és amelyek akkor kerülnek napvilágra, amikor katonákat ejtenek foglyul külföldön. Az állítólagos parancsok egyrészt elrettentő erőként szolgálnak a megadással szemben, másrészt figyelmeztetésül a következményekre, ha egy katona élve jelenik meg ellenséges őrizetben. Ez a dinamika sürgőssé teszi a Dél-Koreába történő átszállítás iránti kérelmeket.

Hogyan tovább Szöul és Kijev?

Amennyiben Ukrajna hivatalos nyilatkozatokkal megerősíti a foglyok szándékát, és hozzájárul az átadáshoz, Szöul a dél-koreai törvényekkel összhangban megszervezheti az átvételt és a feldolgozást. Az alkotmányos helyzet, amely az észak-koreaiakat dél-koreai állampolgároknak tekinti, segít jogalapot teremteni. A háborús helyzet azonban azt jelenti, hogy az ukrán ügyészeknek, katonai hatóságoknak és esetleg nemzetközi partnereknek ellenőrizniük kell, hogy az átadás nem ütközik-e a folyamatban lévő nyomozásokkal vagy a foglyokra vonatkozó protokollokkal.

A dél-koreai ügynökségek a két férfi biztonsági átvilágítását és egészségügyi ellenőrzését is fontolóra veszik. Az észak-koreai hadifoglyok Dél-Korea szerint a végső céljukat követik, de az átszállítás, a személyazonosság-ellenőrzés, a kikérdezés és az áttelepítés eljárásai koordinációt igényelnek. Egyik forrás sem jelentett fix dátumot vagy aláírt megállapodást. A szöuli tisztviselők egyelőre azt mondják, hogy kifejezték hajlandóságukat a férfiak fogadására, ha minden feltétel teljesül.

Ellentmondásos számok és mit mondanak nekünk

A források eltérnek az észak-koreai csapatok bevetésének méretét és a veszteségek teljes számát illetően. Az egyik jelentés több mint 10 000 katonát emel ki 2024-ben, akik közül a mai napig körülbelül 2,000 halott. Egy másik jelentés a tavaly október óta bevetett katonák számát körülbelül 15 000-re emeli, akik közül körülbelül 600 halott és több mint 4,000 sebesült. Az eltérések tükrözhetik az eltérő időkereteket, módszereket vagy az információkhoz való hozzáférést.

Az ilyen hiányosságok gyakoriak a háborús jelentésekben. Az elemzők jellemzően átfedő tartományokat vizsgálnak az egypontos becslések helyett. Ha legalább több ezer katonáról és több száz vagy akár több ezer áldozatról van szó, akkor Észak-Korea részvételének mértéke jelentős. Az észak-koreai hadifoglyok Dél-Koreába való beilleszkedése azt is jelenti, hogy legalább egy részük, miután kikerült a hazai parancsnoki struktúrájából, alternatívákat fog fontolóra venni, amikor utat lát a letelepedésre.

Politikai narratívák Phenjanban és Moszkvában

Az észak-koreai állami média ünnepelte a tengerentúli egységeket, és úgy jellemezte őket, mint a legfontosabb feladatra kijelölt egységeket. Az orosz és észak-koreai vezetők nyilvános ünnepségek és nyilatkozatok révén erősítették meg katonai kapcsolataikat. Ezek a narratívák ellentmondanak annak a valóságnak, hogy az ukrán őrizetben lévő foglyok Dél-Koreába akarnak menni. Az „észak-koreai hadifoglyok Dél-Koreába akarnak menni” üzenet nem olyan, amelyet Phenjan szeretne terjeszteni, mert az ingatag képet fest az egységről és az elszántságról.

Moszkva számára a külföldi szövetséges csapatok jelenléte a mélységet és a partnerséget hivatott sugározni. A foglyul ejtett külföldi katonák láthatósága újabb réteget nyit a fogolycserék, az információs műveletek és a harctéri morál terén. Ukrajna döntése, hogy nyilvánosságra hozza az elfogott katonákat, beleértve Volodimir Zelenszkij elnök korábbi üzenetét is, azt mutatja, hogy Kijev stratégiai értéket lát abban, hogy kiemelje, kik harcolnak Oroszország oldalán, és mi történik, ha ezeket a csapatokat őrizetbe veszik.