Az eurózóna inflációja végre enyhül, jelezve a lehetséges gazdasági elmozdulást

Figyelemre méltó gazdasági fejlemény, hogy az eurózóna jelentős inflációs csökkenésről számolt be, amely 2021 nyara óta a legalacsonyabb szintet érte el.

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala szerint az éves inflációs ráta októberben 2.9%-ra csökkent a szeptemberi 4.3%-ról, ami több mint kétéves mélypontot jelent a régióban.

Az infláció csökkenése az energiaárak csökkenése miatt

Az infláció mérséklődése nagyrészt az energiaárak mérséklődésének tudható be, amely az előző év azonos hónapjához képest meredeken, 11.2%-kal esett vissza. Ez a csökkenés hozzájárult az infláció általános mérséklődéséhez, annak ellenére, hogy az élelmiszerárak még mindig lényegesen magasabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt, bár ezeknek a tételeknek a növekedési üteme 8.8%-ról 7.4%-ra lassult.

A maginfláció is csökken

A maginfláció, amely kivonja a volatilisabb összetevőket, például az energiát és az élelmiszereket, szintén visszaesett, éves szinten 4.2%-ra esett vissza az előző havi 4.5%-ról. Ezt a mérőszámot a közgazdászok gyakran az inflációs alaptrendek jobb mérőeszközének tekintik.

Országonkénti eltérések

Az inflációs ráták továbbra is nagy különbségeket mutattak az eurózóna tagállamai között. Szlovákia jelentette a legmagasabb éves rátát, 7.8%-ot, míg Belgiumban és Hollandiában -1.7%-os, illetve -1.0%-os árcsökkenést tapasztaltak. Németország inflációs rátája 3.0 százalék volt.

A gazdasági visszaesés közepette nőnek a recessziós aggodalmak

Az inflációs ráták mérséklődésével a potenciális recesszió miatti aggodalmak kerültek a fókuszba. Az euróövezet gazdasági kibocsátása 0.1%-kal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedévi növekedést követően, ami potenciálisan recesszió kezdetét jelezheti. Ez az enyhe zsugorodás ellentmond néhány közgazdász várakozásának, akik inkább stagnálást, mint csökkenést jósoltak.

További kamatemelés nem várható

Az infláció mérséklődése ellenére a ráta továbbra is az Európai Központi Bank (EKB) 2%-os középtávú célja felett van. Az EKB korábban emelte az irányadó kamatlábakat az infláció leküzdése érdekében, de a közelmúltban hozott döntései során úgy döntött, hogy stabilan tartja azokat. A szakértők nagyrészt arra számítanak, hogy az EKB nem emeli tovább a jelenleg 4.5%-os alapkamatot, különös tekintettel az eurózóna stagnáló gazdasági növekedésére.

Csúcs és fordulat

Az eurózóna inflációja az előző év októberében 10.6%-on tetőzött, miután Oroszország Ukrajna megtámadásából adódó geopolitikai feszültségek ugrásszerűen megemelkedtek az energiaárakban. Az infláció közelmúltbeli visszaesése fordulópontot jelenthet, amely némileg enyhítheti a gazdaságra és az EKB politikai döntéseire nehezedő nyomást.