Az EU agresszív szankciócsomagot mutatott be, amely Oroszország olajbevételeit és globális kereskedelmi kapcsolatait célozza meg.

Brüsszel új intézkedéseket javasol a Kreml profitjának csökkentésére és a szankciók megkerülésének aláásására

Az Európai Bizottság átfogó, 18. szankciócsomagot terjesztett elő Oroszország ellen, amelynek célja, hogy tovább bénítsa a Kreml katonai műveleteinek finanszírozására való képességét. A Brüsszelben Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke és Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője által bejelentett javaslat számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek messze túlmutatnak a meglévő korlátozásokon. A középpontban az orosz nyersolajexport nemzetközi árplafonjának hordónkénti 60 dollárról 45 dollárra történő csökkentésére irányuló terv áll. A Bizottság abban reménykedik, hogy ezt az intézkedést a kanadai Albertában megrendezésre kerülő G7-csúcstalálkozón előmozdíthatja.

A jelenlegi olajár-plafont 2022 decemberében vezette be az EU, a G7-országok és Ausztrália. Az volt a célja, hogy korlátozza Moszkva energiabevételeit anélkül, hogy destabilizálná a globális piacokat. Mivel azonban az olajárak az elmúlt hónapokban a plafon közelében ingadoztak, Brüsszel azzal érvel, hogy a piaci körülmények most szigorúbb plafont igényelnek.

Von der Leyen hangsúlyozta az új kezdeményezés mögött meghúzódó stratégiai célt. „Az erő az egyetlen nyelv, amelyet Oroszország megért” – mondta. Az EU tisztviselői az Egyesült Államokkal való együttműködésre törekszenek ezekkel a kezdeményezésekkel kapcsolatban, de az továbbra sem biztos, hogy Donald Trump elnök kormánya teljes mértékben támogatni fogja-e a változásokat.

A Trump-adminisztráció habozik, miközben a Kongresszus fokozza a nyomást

Annak ellenére, hogy Trump csapata többször is jelezte, hogy további szankciókat vethetnek ki Moszkvával szemben, a Fehér Ház még nem cselekedett. Trump megközelítése inkább Ukrajna béketárgyalásokba való belekényszerítésére irányult, mintsem Oroszországra nehezedő nyomás fokozására. Ez aggodalmat keltett az EU vezetőiben, akik attól tartanak, hogy Washington habozna jóváhagyni a szigorúbb büntetéseket, hacsak nem kényszerül cselekvésre.

A transzatlanti együttműködés fokozása érdekében von der Leyen közvetlen tárgyalásokat folytatott Lindsey Graham republikánus szenátorral, aki egy különálló és szigorúan korlátozó szankciós törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai kongresszusban. Graham javaslata drámai, 500%-os vámot tartalmaz azokkal az országokkal szemben, amelyek továbbra is orosz energiát vásárolnak, gyakorlatilag azokat a nemzeteket célozva meg, amelyek aláássák a meglévő árplafon-rendszert. Trump támogatása Graham törvényjavaslatával kapcsolatban azonban továbbra sem világos, belső jelentések szerint az elnök esetleg megpróbálhatja enyhíteni annak egyes rendelkezéseit.

A csővezeték visszatérésének blokkolása

A javasolt uniós szankciócsomag egyik politikailag legérzékenyebb eleme egy olyan rendelkezés, amely megtiltja a Balti-tenger alatti sérült Északi Áramlat csővezetékek javításával vagy újraaktiválásával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett tevékenységet. Ezek a csővezetékek – az Északi Áramlat 1 és 2 – jelenleg nem üzemelnek. Az előbbi azóta áll, hogy Oroszország leállította a gázszállításokat, az utóbbi pedig soha nem kapta meg a német kormány végleges jóváhagyását.

A négy csővezetékből három súlyosan megrongálódott a 2022 szeptemberi robbanásokban. Bár hivatalos megállapodás nem született a felújításukról, továbbra is találgatások keringenek arról, hogy egy jövőbeli amerikai-orosz megállapodás a békemegállapodás részeként a csővezetékek újraindítását is magában foglalhatja. Berlin azonban világossá tette, hogy meg akarja akadályozni ezt a kimenetelt. Azáltal, hogy állandó jogi akadályt épít be az EU szankciós jogszabályaiba, Németország és szövetségesei megvédhetik magukat a jövőbeni politikai nyomástól, hogy megfordítsák a folyamatot.

Kiterjesztett szankciók az orosz olajszállító hálózatokra

Brüsszel célba vette az úgynevezett „árnyékflottát” is, amely olajszállító tartályhajókból áll, és amelyeket Moszkva a nemzetközi korlátozások megkerülésére használ. Az új javaslat további 77 hajóval szembeni szankciókat tartalmaz, amelyekről gyanítható, hogy segítik Oroszországot az olaj árát meghaladó áron történő szállításában. Nevezetesen, most először egy tankerkapitány is felkerül az EU személyes szankciós listájára, akire utazási tilalom és vagyonbefagyasztás vár.

A csomag túlmutat a hajózáson. Egy újabb korlátozási kör további 22 orosz pénzügyi intézményt céloz meg, tovább korlátozva Moszkva hozzáférését a globális pénzügyi rendszerekhez. A Bizottság azt is tervezi, hogy szankciókat szab ki harmadik országokbeli – különösen az Egyesült Arab Emírségekben és Kínában működő – cégekre, amelyekről feltételezik, hogy segítik Oroszországot a szankciók megkerülésében.

Az orosz eredetű finomított termékek és érzékeny technológiák tilalma

A szankciós javaslat egy másik kritikus része a finomított olajtermékek, például a dízelolaj, a kerozin és a kenőanyagok importjának tilalma, még akkor is, ha azokat Oroszországon kívül dolgozták fel. Amíg az alap nyersolaj Oroszországból származik, a végtermék az új szabályok értelmében tilos lenne az EU-ban.

Brüsszel célja az orosz fegyvergyártás megzavarása is. A csomag exporttilalmat tartalmaz olyan ipari termékekre, mint a gépek, fémek, műanyagok és vegyi anyagok. Ezeket a termékeket kettős felhasználásúnak vagy drónok, rakéták és más fegyverrendszerek gyártásában használt alkatrészeknek tekintik. A Bizottság azzal érvel, hogy ezekhez az árukhoz való hozzáférés elzárása elengedhetetlen Oroszország katonai gyártási kapacitásának csökkentéséhez.

Stratégiai üzenet a Kremlnek és a globális piacnak

A kibővített szankciókkal az EU nemcsak Oroszország gazdasági erejét szeretné csökkenteni, hanem politikai jelzést is küldeni. A külföldi támogatókra kivetett átfogó büntetésekkel és a G7-partnerekkel való szorosabb együttműködés sürgetésével Brüsszel megpróbálja bezárni a kiskapukat és tovább elszigetelni Moszkvát.

A csomag ugyanakkor tükrözi az EU belső dinamikáját. Berlin támogatása az Északi Áramlat csővezetékekre kivetett szankciókhoz azt jelzi, hogy Berlin szeretné kodifikálni a jelenlegi geopolitikai változásokat, és megakadályozni a szankciók visszavonását – még Washington külső nyomása alatt is.

A szankciós csomag sikere azonban két tényezőtől függ: mind a 27 EU-tagállam teljes körű egyetértésétől, valamint attól, hogy az Egyesült Államok Trump vezetésével milyen mértékben hajlandó követni Európa álláspontját. Míg a hivatalos elfogadás még függőben van, az EU lépése sürgetőbbé tette a globális erőfeszítéseket a Nyugat Oroszországra gyakorolt ​​nyomásának újrakalibrálására.