Tegyük újra naggyá Európát: A német ipar fellendül a globális kereskedelmi feszültségek ellenére

A német ipari szektor meglepő módon fellendült az új megrendelések számában márciusban, 3.6 százalékkal többet regisztrálva az előző hónaphoz képest. A Szövetségi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint ez a legerősebb havi növekedés december óta. Az adat kellemes meglepetésként érte az elemzőket, akik a februári stagnálás és a januári jelentős visszaesés után csak szerény fellendülésre számítottak.

A német szövetségi gazdasági minisztérium részben a felgyorsult rendelési aktivitásnak tulajdonította a növekedést, amelyet az amerikai vámok fenyegetése miatti aggodalmak váltottak ki. Egyes gyártók a Trump-adminisztráció által bevezetett további kereskedelmi korlátozásokra számítva siettek leadni a rendeléseiket, ami úgy tűnik, átmenetileg felfújta az adatokat.

Bár a márciusi számok reményt keltettek a stabilizációra, a gazdasági szakértők óva intenek a túlértelmezéstől. A javulás rövid életű lehet, mivel a globális kereskedelmi környezet továbbra is rendkívül kiszámíthatatlan és ingatag, különösen az amerikai politika változása és a fokozódó geopolitikai feszültségek miatt.

Az üzleti vezetők gyors uniós fellépést sürgetnek a globális bizonytalanság közepette

A Ludwig Erhard csúcstalálkozón Wolfram Hatz, a Bajor Ipari Szövetség (vbw) elnöke közvetlen felhívást intézett a berlini és brüsszeli politikai vezetőkhöz. Felszólította Friedrich Merz kancellárt, hogy vállaljon vezető szerepet az európai gazdasági modell védelmében és előmozdításában, az Atlanti-óceánon túlról kölcsönözve retorikát a következő szlogennel: „Tegyük újra naggyá Európát!”

Hatz figyelmeztetett, hogy Németország európai és külföldi partnerei Berlintől várják el a vezető szerepet, különösen egy olyan időszakban, amikor a gazdasági keretek nyomás alatt állnak. Mivel az Egyesült Államok és Kína egyre inkább vámvezérelt konfliktusba keveredik, az európai nemzetek érzik a sokkhullámokat. Mind az Egyesült Államok, mind Kína Bajorország legfontosabb kereskedelmi partnerei közé tartozik, és a romló kapcsolatok veszélyeztetik a helyi iparágakat.

A vbw megbízásából készült tanulmány három lehetséges fejleményt vázol fel az EU-Kína kapcsolatokban. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a kereskedelmi konfliktus elmérgesedik, de nem robban ki. Még ebben a mérsékelt kimenetelben is a bajor export 10 százalékkal csökkenhet, ami 45 milliárd eurós veszteséget jelent. A legrosszabb forgatókönyv, amely Tajvan miatti katonai eszkalációval és az EU-Kína kereskedelem teljes összeomlásával jár, akár 40 milliárd euróba is kerülhet Bajorországnak a Kínával folytatott kereskedelem veszteségei miatt.

Felhívás egy kiegyensúlyozott európai válaszra

Hatz hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak visszafogottsággal kell reagálnia, ahelyett, hogy protekcionista intézkedéseket követne. A megtorló vámok helyett új partnerségeket szorgalmaz olyan feltörekvő piacokkal, mint India, az ASEAN és a Mercosur. A nem vámjellegű akadályok – mint az összeférhetetlen szabványok, az importkvóták és az engedélyezési korlátozások – felszámolása segítene fenntartani Európa nyitottságát és versenyképességét a feszültségek fokozása nélkül.

A vbw hangsúlyozta a régóta esedékes belső reformok befejezésének fontosságát is. Az európai vezetőket arra ösztönzik, hogy összpontosítsanak a bürokratikus terhek csökkentésére, amelyek továbbra is akadályozzák az innovációt és a terjeszkedést az egész kontinensen. A legfrissebb felmérések szerint a német vállalatok több mint fele a túlzott szabályozást nevezi meg fő akadályként, szorosan ezt követik a kiberbiztonsági kockázatok, a magas energiaárak és a tartós munkaerőhiány.

Sok cég már elkezdte csökkenteni a beruházásait, vagy fontolóra vette a külföldi működés áthelyezésének lehetőségeit. Különösen az autóipar, a német feldolgozóipar sarokköve, nehezedik súlyos nyomásra. A létszámleépítésekről és a telephelybezárásokról már folynak a tárgyalások, ami aláhúzza a strukturális reformok sürgősségét.

Otthon születő válság: a belpolitikai kudarcok szerepe

A globális nehézségek mellett számos üzleti vezető azzal érvel, hogy Németország belső, önmagának okozott kihívásokkal küzd. Hatz egyértelmű kritikát fogalmazott meg: „Minden problémát, amelyet Németország magának okozott, Németországban kell megoldani.” Felszólította a Merz-kormányt, hogy közvetlenül foglalkozzon a hazai hiányosságokkal, ha a német vállalatok túl akarnak élni az egyre ellenségesebb nemzetközi piacokon.

A magas társasági adók, az elavult digitális infrastruktúra és a lassú engedélyezési rendszer gyakran említett fájdalompontok. Ezek a problémák súlyosbítják a globális instabilitás hatását, és akadályozzák Németország azon képességét, hogy rugalmas gazdasági vezetőként működjön az Európai Unión belül.

Az európai növekedési kilátások a stratégiai beruházásoktól függenek

A folyamatos aggodalmak ellenére vannak arra utaló jelek, hogy a politikai döntéshozók egy versenyképesebb Európa alapjait fektetik le. Az Európai Bizottság régóta várt intézkedéseket készít elő a szabályozási folyamatok egyszerűsítésére és a bürokrácia csökkentésére. Eközben a nemzeti kormányok növelik az infrastrukturális kiadásokat, amelyek várhatóan élénkítik a gazdasági tevékenységet 2026-ban és azt követően.

Ezzel párhuzamosan Európa felgyorsítja az egységes védelmi ipar fejlesztését, amely a növekedés jelentős motorja lehet. A határokon átnyúló védelmi vállalkozók támogatásával az EU célja mind biztonsági autonómiájának, mind ipari bázisának megerősítése, különösen Németországban.

Ez a törekvés egybeesik azokkal a szélesebb körű törekvésekkel, amelyek célja, hogy Európa önellátóbbá váljon a stratégiai ágazatokban, beleértve az energiaipart, a félvezetőket és a mesterséges intelligenciát – olyan területeken, amelyeken a kontinens régóta lemaradt a globális versenytársak mögött.

A kilátások továbbra is törékenyek az átmeneti javulások ellenére

Bár a márciusi ipari teljesítmény a nagyon is szükséges morállöketet nyújtotta, a szakértők egyetértenek abban, hogy ez nem jelez tartós fordulatot. A pozitív adatokat részben a megelőző intézkedések, nem pedig a mögöttes lendület vezérelte. Mivel az Egyesült Államok kereskedelempolitikája továbbra is kiszámíthatatlan, és a globális gazdasági széttöredezettség veszélye továbbra is fenyeget, a német és az európai iparágak továbbra is kényes helyzetben vannak.

A hosszú távú fellendülés nem a rövid távú eredményektől, hanem a politikai elszántságtól, a szabályozás modernizációjától és az Európai Unió egész területén összehangolt fellépéstől függ. A „Tegyük újra naggyá Európát” felhívás több mint egy szlogen – azt a növekvő konszenzust tükrözi, hogy az EU-nak gazdaságilag érvényesítenie kell magát, miközben elkerüli az elszigetelődés csapdáit.