Robert Francis Prevost amerikai bíboros lesz XIV. Leó pápa

VATIKÁNVÁROS — A történelem során először választottak amerikait a világ 1.4 milliárd katolikusának élére. Robert Francis Prevost, egy 69 éves chicagói bíborost választották meg a 267. pápának, aki XIV. Leó néven fog uralkodni. A bejelentés csütörtökön történt, röviddel azután, hogy fehér füst szállt fel a Sixtus-kápolnából, jelezve a konklávé sikeres befejezését.

„Béke legyen mindnyájatokkal!” – ezek voltak XIV. Leó első nyilvános szavai pápaként, amelyeket a Szent Péter téren összegyűlt több tízezer fős, extatikus tömeg előtt mondott. Az új pápa Ferenc pápát követi a hivatalban, aki húsvét hétfőn, 88 éves korában hunyt el, miután több mint egy évtizeden át vezette az egyházat.

Egy elképzelhetetlen választás megvalósulása

Prevost megválasztása feltűnő eltérést jelent a régóta fennálló vatikáni hagyományoktól. Eddig az amerikai pápa lehetőségét széles körben elvetették, főként az Egyesült Államok globális politikai befolyásával kapcsolatos aggodalmak miatt. A Vatikán bennfentesei gyakran tekintettek egy ilyen választásra potenciálisan problematikusnak mind vizuális, mind diplomáciai szempontból.

A Bíborosi Kollégium mégis merész kijelentést tett, amikor a Föld egyik leghatalmasabb nemzetéből származó férfit választott. Ez a példa nélküli választás nem mentes a vitáktól. Néhány vatikáni megfigyelő és laikus katolikus aggodalmának adott hangot. Rebecca Tabiani, a Rómában élő New Jersey-i születésű férfi azt mondta, hogy „csalódott”, és úgy véli, hogy az egyháznak az Egyesült Államokon kívülről kellett volna választania valakit, különösen a jelenlegi politikai légkör fényében.

XIV. Leó: Élet a kontinensek között

Robert Francis Prevost 14. szeptember 1955-én született Chicagóban, a város déli részén nőtt fel két idősebb bátyjával együtt. A St. Mary's katolikus iskolába járt, majd a pennsylvaniai Villanova Egyetemen tanult. 1977-ben csatlakozott az Ágoston-rendhez, teológiai tanulmányokat folytatott Rómában, mielőtt misszionáriusként és oktatóként éveket töltött Peruban.

Prevost latin-amerikai időszaka kulcsszerepet játszott egyházi felemelkedésében. Vezette a Chiclayo egyházmegyét, és a Perui Püspöki Konferencia alelnöke lett, ahol pragmatikus vezetői képességeiről és az egyházon belüli ideológiai megosztottságok kezelésének képességéről szerzett hírnevet. Munkája felkeltette Ferenc pápa figyelmét, aki a Vatikánba küldte, hogy vezesse a befolyásos Püspöki Kongregációt – a globális egyház személyzeti osztályát. Ott felügyelte a püspöki kinevezéseket a kontinenseken, ez a pozíció jelentősen megnövelte ismertségét bíborostársai körében.

A nép pápája?

XIV. Leót széles körben diplomatikusnak, megalapozottnak és az egyház ideológiai spektrumában tisztelt embernek írják le. A megfigyelők arra számítanak, hogy folytatja elődje erőfeszítéseit egy befogadóbb és részvételen alapuló egyház megteremtése érdekében. Vezetési stílusa a lelkipásztori együttérzés és az adminisztratív kompetencia keverékét tükrözi.

Magas pozíciója ellenére sem mentes a nyilvános kritikától. Korábbi közösségi médiás tevékenységei során enyhe kritikákat fogalmazott meg olyan személyiségekkel szemben, mint Donald Trump volt elnök és J. D. Vance alelnök. Bár megjegyzései korlátozottak voltak, máris vegyes reakciókat váltottak ki, különösen a konzervatív kommentátorok körében.

Mindazonáltal sok hívő – mind az Egyesült Államokban, mind külföldön – örömmel és optimizmussal fogadta megválasztását. Chicagóban tömegek gyűltek össze a Szent Név székesegyházban, hogy ünnepeljenek. Brandon Johnson, Chicago polgármestere a pillanatot „a déli oldal győzelmének” nyilvánította. A város sportcsapatai csatlakoztak a dicsérő kórushoz, bár rövid időre humoros rivalizálás tört ki, amikor kiderült, hogy XIV. Leó a White Soxot támogatja a Cubs helyett.

Egy felejthetetlen nap sokak számára

Miközben a világ vezetői és az egyházi tisztviselők magukba szívták a történelmi hírt, egy hatodikos diákcsoport Chicago külvárosában talán élénkebben emlékszik a napra, mint a legtöbben. Egy iskolai kirándulás részeként a Szent Név székesegyházba ebédszünetben értesültek az új pápa megválasztásáról – ez az időzítés egy átlagos iskolai kirándulást életre szóló élményné változtatott.

„Majd elmesélem ezt a gyerekeimnek és az unokáimnak, talán, ha nagyobb leszek” – mondta a 12 éves Matthew Naglak, az egyik jelenlévő diák.

A Vatikánon kívül a tömegben számos szerzetesnő – apáca – is összegyűlt, akik áhítattal és várakozással követték az eseményt. Bár nem vettek részt a szavazási folyamatban, jelenlétük emlékeztetőül szolgált arra a csendes, de létfontosságú szerepre, amelyet a nők továbbra is betöltenek az egyház lelki és közösségi életében.

Reakciók határokon át

XIV. Leó pápa megválasztására adott reakciók ugyanolyan vegyesek voltak, mint maga a globális egyház. Washingtonban politikusok és egyházi vezetők elismerték a pillanat jelentőségét. Barack Obama volt elnök gratulált a pápának, „történelmi napnak nevezte az Egyesült Államok számára”, és imádkozott spirituális küldetéséért. Jesús „Chuy” Garcia képviselő méltatta Prevost együttérző nézeteit a bevándorlásról és a társadalmi igazságosságról.

Eközben a New York-i sportrajongók arra a véletlenre hagyatkoztak, hogy XIV. Leó a Villanova Egyetemre járt – ugyanarra az egyetemre, amely a New York Knicks három kezdőjátékosát is kinevezte. A Knicks ezen a héten aratott valószínűtlen rájátszásgyőzelmei online vicceket váltottak ki az isteni beavatkozásról, Spike Lee filmrendező pedig a pápa megválasztását „szent áldásnak” nevezte a csapat számára.

Egy amerikai pápaság kezdete

A chicagói kisfiútól a perui misszionáriuson át Róma püspökéig XIV. Leó útja minden várakozást felülmúlt. Egy összetett egyházat örökölt, amely globális kihívásokkal, belső reformvitákkal és az átláthatóság és a befogadás iránti egyre növekvő igényekkel néz szembe.

Hogy hogyan fog vezetni, és hogyan fogja amerikai identitása alakítani pápaságát, az még a jövő zenéje. De egy dolog világos: XIV. Leó pápa megválasztásával a katolikus egyház egy új és példátlan korszakba lépett.