Rekord veszteségek a bolti lopásokban Németországban

A kiskereskedők minden idők legmagasabb lopás okozta veszteségeiről számoltak be

A német kiskereskedelmi szektor példátlan bolti lopási hullámmal néz szembe, a becsült veszteségek 4.95-re elérték a 2024 milliárd eurót, derül ki az EHI Kiskereskedelmi Intézet új tanulmányából. Ez a harmadik egymást követő év, amikor a forgalom csökken, elsősorban a lopások miatt. A lopott áruk számának meredek növekedése, különösen a szervezett csoportoktól és az opportunista egyénektől, egyre nagyobb aggodalmat keltett az iparágban, és megújult a politikai beavatkozás iránti igény.

Milliárdok vesztek a biztonsági beruházások ellenére

A teljes veszteségből 4.2 milliárd euró közvetlenül lopásnak tulajdonítható. Ez magában foglalja az ügyfelek által ellopott 2.95 milliárd eurót, az alkalmazottak által ellopott 890 millió eurót, és további 370 millió eurót, amelyet külső kiszolgáló személyzet, például kézbesítők loptak el. A fennmaradó összeg árképzési hibákból és adminisztratív hibákból ered.

Annak ellenére, hogy több mint 3.1 milliárd eurót fektettek be lopásmegelőzésbe és belső biztonságba – beleértve a megfigyelőrendszereket, a képzési programokat, a címkézőrendszereket és a személyzet alkalmazását –, a bolti lopások továbbra is aláássák a kiskereskedelmi profitot. Átlagosan a kiskereskedői bevételek mintegy 0.33%-át fordítják biztonsági intézkedésekre. Ezek a költségek, magukkal az ellopott árukkal együtt, közvetve körülbelül 1.5%-kal növelik a kiskereskedelmi árakat összességében.

Egyre több a szervezett lopás

A jelentésben kiemelt egyik legaggasztóbb fejlemény a szervezett kiskereskedelmi bűnözés évi 5%-os növekedése. A bolti lopások okozta veszteségek nagyjából egyharmadát ma már összehangolt csoportok részvételével zajló professzionális műveletek okozzák. A taktikák a személyzet figyelmét elvonó csaliktól kezdve az üzletekben gyűjtőpontokat létesítő egyénekig terjednek a későbbi visszaszerzés céljából. Ezek a csapatok gyakran nagy értékű, könnyen elrejthető termékeket, például parfümöket, márkás ruházati cikkeket, elektronikai cikkeket, szeszes italokat, borotvákat, tápszereket és dohánytermékeket céloznak meg.

Frank Horst, a tanulmány vezető szerzője arra figyelmeztet, hogy az új kiskereskedelmi formátumok hozzájárulhatnak a problémához. Az egyre gyakoribb önkiszolgáló pénztárakat összefüggésbe hozták a megnövekedett veszteséggel. A pénztárakat használó kiskereskedők közel fele magasabb veszteségarányról számol be – amelyek egy része valódi felhasználói hibából ered, míg mások szándékos lopásból.

A felderítetlen lopások mértéke

Míg a rendőrségi adatok a bejelentett bolti lopások számának csökkenésére utalnak, az iparági szakértők egyetértenek abban, hogy ez félrevezető. Az EHI becslései szerint a bolti lopások akár 98%-a is felderítetlen marad. Ez évente elképesztő, 24.5 millió esetet jelent, amelyek átlagosan 120 eurós kárt okoznak. Ennek eredményeként a leltári eltérések gyakran csak az éves ellenőrzések során derülnek ki.

Az alacsony felderítési arány, a korlátozott bűnüldözési erőforrásokkal és a feljelentések benyújtásának vélt hiábavalóságával párosulva, sok kiskereskedőt arra késztetett, hogy teljesen leállítsa a kisebb lopások bejelentését. Még ha be is jelentik az eseteket, a háromnegyedük végül ejtésre kerül az alacsony érték vagy a bizonyítékok hiánya miatt.

A kiskereskedők jogi reformokat követelnek

A kiskereskedők körében növekvő frusztráció egyre több határozott politikai fellépést követel. Stefan Genth, a Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) ügyvezető igazgatója bírálta a lopások jelenlegi jogi és igazságszolgáltatási kezelését, azzal érvelve, hogy a rendszer nem képes hatékonyan felelősségre vonni az elkövetőket, és nem is tartja vissza az ismétlődő bűncselekményeket. A szövetség olyan igazságszolgáltatási reformokat szorgalmaz, amelyek célja a büntetések szigorítása, különösen a visszaeső elkövetők és a szervezett bűnözői hálózatok esetében.

A HDE úgy véli, hogy a törvényhozás tétlensége hozzájárult ahhoz, hogy Németország egyre vonzóbbá vált a bolti tolvajok számára, különösen akkor, ha az első alkalommal elkövetők többsége súlyos következmények nélkül megússza. Bár a német törvények akár öt évig terjedő börtönbüntetést is lehetővé tesznek bolti lopásért, ezeket ritkán hajtják végre.

Vita az indítékokról és az igazságosságról

A bolti lopások számának növekedése újra vitát váltott ki a kriminológusok körében. Míg az EHI a lopások kétharmadát opportunista viselkedésnek tulajdonítja, a szociológusok szerint sokukat a szükség vezérli. Nicole Bögelein, a Kölni Egyetem kriminológusa a legtöbb esetet „szegénységi bűncselekményként” írja le, amelyeket anyagi nehézségekkel küzdő egyének követnek el. Kutatása azt sugallja, hogy a szegényebb egyéneket aránytalanul gyakran célozzák meg az üzletek biztonsági szolgálatai, és az elfogottak közül sokan munkanélküliek vagy alacsony jövedelműek.

Mégis, nem mindenki ért egyet a szegénység narratívájával. Horst úgy véli, hogy bár a gazdasági nyomás szerepet játszhat, nem minden bolti tolvaj nincstelen. Azt sugallja, hogy egyesek számára a lopás akár az emelkedő árak elleni tiltakozás egyik formája is lehet. Az indítéktól függetlenül a pénzügyi kár továbbra is fennáll – és végső soron a vásárlók, az adófizetők és a vállalkozások fizetik a számlát.

Szárnyra kapó társadalmi költségek

A közvetlen kiskereskedelmi veszteségeken túl az állam évente körülbelül 570 millió eurótól esik el a lopott termékek után fizetetlen forgalmi adó miatt. A biztonsági beruházások költségeivel együtt a bolti lopások teljes gazdasági terhe évi körülbelül 7.3 milliárd euróra emelkedik.

A kiskereskedelmi alkalmazottak is egyre nagyobb kockázatokkal néznek szembe. Az EHI szerint a bolti tolvajok verbális és fizikai bántalmazása egyre gyakoribb, és minden negyedik kiskereskedő növeli a munkavállalók védelmére és a feszültségoldó képzésre fordított kiadásait. Az olyan vállalatok, mint a dm gyógyszertárlánc, jelentős összegeket fektetnek be mind a személyzetfejlesztésbe, mind az új technológiákba a személyzet és az áruk védelme érdekében.

Jövőbeli kilátások

A probléma mértéke ellenére a szakértők továbbra is megosztottak a továbblépés útját illetően. A kiskereskedők jogalkotási reformokat, szigorúbb büntetéseket és a bűnüldöző szervek jobb támogatását követelik. A kriminológusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szegénységből elkövetett kisebb bűncselekmények kriminalizálása nem feltétlenül csökkenti a lopásokat – ehelyett túlterhelheti az igazságszolgáltatási rendszert.

Bár az okok továbbra is összetettek, egy tény világos: a német kiskereskedelmi ágazat egyre növekvő válság súlyát viseli, amelynek következményei messze túlmutatnak egyetlen üzlet folyosóin sem.