Németországban június közepén megdőlt a hőségrekord

Kitzingenben 35.5°C-ot mértek: Németország eddigi legmelegebb napja

Németország hivatalosan is feljegyezte az év eddigi legmelegebb napját. Június 14-én, szombaton Kitzingenben, egy észak-bajorországi városban a hőmérséklet elérte a 35.5 Celsius-fokot a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) adatai szerint. A délután 3 órakor végzett mérés a 2025-ös országos referenciaértéket határozta meg. A DWD megjegyezte, hogy az adat előzetes, de valószínűleg nem fog jelentősen változni.

Ez a rekord nem okozott meglepetést. Kitzingen a Main-völgyben való elhelyezkedéséről és sajátos földrajzi adottságairól ismert, amelyek gyakran Németország egyik hőgócpontjává teszik. Korábban, 2015-ben országos hőmérsékleti rekordot döntött, 40.3 Celsius-fokos csúcshőmérséklettel.

A DWD meteorológusai nem számítanak arra, hogy ezt a rekordot a következő napokban megdöntik. Az előrejelzések mérsékelten alacsonyabb hőmérsékletet jósolnak, bár Délnyugat-Németország egyes régióiban továbbra is előfordulhatnak 30 Celsius-fok feletti csúcshőmérsékletek. Azonban már egy új hőhullám van kibontakozóban, ami arra utal, hogy a jelenlegi szélcsend rövid lehet.

Közelgő hőhullám: A szaharai levegő szélsőséges körülményeket hoz

Keddtől kezdődően Németországban a szakértők szerint az év legintenzívebb hőhullámának nevezett esemény várható. A hőmérséklet várhatóan meredeken emelkedik, a déli és nyugati régiókban 34 és 37 Celsius-fok közötti csúcsértékek várhatók. Az éles változás egy viszonylag hűvös pünkösdi időszak után következik be, amely viharos, sőt fagyos időjárást hozott az ország egyes részein.

A meteorológiai adatok azt mutatják, hogy ezt a hőhullámot a Szahara felől észak felé mozgó forró, porral teli légtömegek okozzák. Ezek az időjárási rendszerek nemcsak a hőmérsékletet emelik meg, hanem nagy mennyiségű finom szálló porral is bejutnak a felső légkörbe. Ezek élénk naplementéket eredményezhetnek, de ronthatják a levegő minőségét is, ami újabb aggodalomra ad okot.

Ami ezt az eseményt különösen szokatlanná teszi, az az időzítése. Mivel jóval a nyár hivatalos kezdete előtt következik be, rávilágít az európai éghajlati minták egyre növekvő változékonyságára. A hőség várhatóan több napig is eltart, csütörtöktől vasárnapig pedig zivatarok, jégesők és heves szélviharok széles körű kockázatára lehet számítani.

Trópusi éjszakák és súlyosbodó egészségügyi kockázatok

A korábbi nyári hőhullámokkal ellentétben a közelgő nem korlátozódik a nappali kellemetlenségekre. Az éjszakai hőmérséklet várhatóan magas marad, különösen a városi területeken, ami az úgynevezett „trópusi éjszakákat” eredményezi – amikor a hőmérséklet nem csökken 20 Celsius-fok alá. Egyes helyeken az éjszakai legalacsonyabb hőmérséklet 15 és 22 fok között maradhat, megfosztva a szervezetet a kritikus lehűlési időszakoktól.

Ezek a forró, párás éjszakák különösen megviselik az időseket, a gyermekeket és a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket. Dr. Hanns-Christian Gunga, a Charité Berlin élettanprofesszora elmagyarázta, hogy az emberi test akkor működik a legjobban, ha a belső hőmérséklete 37°C körül marad. A szélsőséges hőség felborítja ezt az egyensúlyt, olyan termoregulációs folyamatokat indítva el, amelyek túlterheltség esetén életveszélyessé válhatnak.

Hogyan reagál az emberi test a szélsőséges hőségre

Az emberi test beépített rendszerekkel rendelkezik a magas hőmérséklet kezelésére. A bőrben lévő erek kitágulnak, hogy a hőt a bőr belsejéből a felszínre adják le, és az izzadás felgyorsul, ami egy másik kulcsfontosságú mechanizmus a hő elvezetésében. Szélsőséges körülmények között a véráramlás akár 80 százaléka is a bőr felé irányulhat, ami csökkenti a belső szervek, például az emésztőrendszer vérkeringését.

Gunga hangsúlyozza a könnyű étkezés fontosságát meleg időben. A zsíros ételek a gyomorba és a belekbe terelik a vért, aláásva a szervezet önhűtő képességét. Emellett létfontosságú a rendszeres hidratálás. Legalább napi 1.5 liter folyadék fogyasztása ajánlott, és a testmérettől és a fizikai aktivitástól függően több is szükséges lehet. A gyermekek és az idősek a leginkább ki vannak téve a kiszáradásnak, mivel a szomjúságérzetük gyakran megbízhatatlan.

Dr. Hans-Jörg Busch, freiburgi sürgősségi ellátásért felelős szakértő arra figyelmeztet, hogy már az olyan apró jelek is, mint a szédülés, zavartság vagy túlzott izzadás, hőkimerülésre utalhatnak. Súlyosabb esetekben a száraz bőr, a tájékozódási zavar vagy a magas testhőmérséklet hőgutára utalhat – amely azonnali orvosi ellátást igénylő vészhelyzet.

Tippek a biztonság megőrzéséhez a hőhullám alatt

A szakértők azt javasolják, hogy a hőséggel kapcsolatos stressz elkerülése érdekében alakítsuk át a napi rutint. A szabadtéri munkát kora reggeli vagy késő esti órákra kell áthelyezni. A védőruházat és a fejfedő viselése elengedhetetlen a napszúrás elkerülése érdekében. A testsúly rendszeres ellenőrzése reggel és este hőhullámok idején segíthet a folyadékveszteség kimutatásában. Az egy kilogrammnál nagyobb súlycsökkenés a nap folyamán kiszáradásra utalhat, amelyet fokozott folyadékbevitellel kell kompenzálni.

A lakosoknak nemcsak a forró időjárásra, hanem a változékony légköri helyzetre is fel kell készülniük. A párás és túlmelegedett légtömeg növeli a heves zivatarok, villámárvizek és jégesők valószínűségét, különösen az ország nyugati és keleti részén.

A nyári időjárási ciklus korai és intenzív kezdetével Németországban beköszönthet az a nyár, amiről a klimatológusok már korábban is figyelmeztettek, hogy ez lehet a valaha feljegyzett legforróbb nyár.