Szakképzett munkaerő hiánya Németországban: növekvő kihívás több ágazatban

Németország súlyos és egyre növekvő szakképzett munkaerőhiánnyal néz szembe, ami jelentős hatással van gazdaságára és különböző iparágaira. A hiány különösen a mérnöki, az információtechnológiai (IT) és számos szakmában jelentkezik, ami jelentős gazdasági veszteségekhez és átfogó megoldások sürgető igényéhez vezet. A helyzetet tetézik a betöltetlen gyakornoki állások, ami tovább súlyosbítja a hiányt.

A mérnöki és informatikai hiány gazdasági hatásai

Németországban továbbra is nagy a kereslet a mérnökök és informatikai szakemberek iránt, ami a folyamatos digitalizációnak és a fenntartható energiára való átállásnak köszönhető. Annak ellenére, hogy az előző évhez képest 15.6%-kal csökkent az üres álláshelyek száma, az ország továbbra is jelentős hiányt szenved ezeken a területeken. A hiány olyan súlyos, hogy a becslések szerint évi 9-13 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoz. Ezek az adatok a Német Gazdasági Intézet (IW) és a Német Mérnökök Szövetsége (VDI) jelentéséből származnak, amely rávilágít az energetikai, elektrotechnikai és informatikai szakképzett szakemberek iránti tartósan magas keresletre.

A hiány bizonyos régiókban különösen súlyos, a külföldi mérnökök beáramlásából Dél- és Kelet-Németország profitál leginkább. 2012 óta 146.6%-kal nőtt a mérnöki beosztásban dolgozó külföldi szakemberek száma, jelentősen hozzájárulva ezekben az ágazatokban a munkaerőhöz. A külföldi mérnökök számának növekedése döntő szerepet játszott a még nagyobb gazdasági veszteség mérséklésében. Nevezetesen, Bajorországban, Hessenben és a berlini térségben a legmagasabb a külföldi mérnökök koncentrációja, hangsúlyozva a nemzetközi tehetségek fontosságát Németország technológiai és gazdasági vezető szerepének megőrzésében.

A szakképzett munkaerő szélesebb körű válsága

A szakképzett munkaerő hiánya nem korlátozódik a mérnöki és informatikai területekre. Az IW nemrégiben készült tanulmánya szerint 2027-re a munkaerőpiac súlyos deficittel fog szembesülni több kulcsfontosságú ágazatban, beleértve az értékesítést, a gyermekgondozást, a szociális munkát és az egészségügyet. A tanulmány kiemeli, hogy a rés különösen az értékesítésben lesz szembetűnő, ahol a becslések szerint 37,000 20,000 pozíció maradhat betöltetlen. Hasonlóképpen, a gyermekgondozási és szociális munkás szakemberek iránti kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot, még akkor is, ha ezeken a területeken nő a foglalkoztatás. Az amúgy is nyomás alatt álló egészségügyi szektorban 2027-re várhatóan több mint 19,000 XNUMX szakember hiánya lesz, az IT szektorban pedig XNUMX XNUMX szakemberhiány.

Ezt a szélesebb körű munkaerőhiányt a demográfiai változások, különösen a baby boomer generáció nyugdíjba vonulása okozzák. A helyzet Németország keleti részén várhatóan súlyosabb lesz, ahol a munkaerő egyre gyorsabban öregszik. Az IW tanulmánya hangsúlyozza a külföldi munkavállalók fokozottabb munkaerő-piaci integrációjának szükségességét is, rámutatva arra, hogy fel kell gyorsítani a külföldi képesítések elismerését e hiányosságok hatékony kezelése érdekében.

Küzdelem a gyakornoki helyek kitöltéséért

A német munkaerőhiány kritikus aspektusa a betöltetlen tanulói állások növekvő száma. A Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) szerint 35-ban a tanulószerződéses gyakorlati képzési helyek 2023%-a maradt betöltetlen, ami a legmagasabb arány az eddigi rekordokban. Ez a tendencia jelentős növekedést jelent 2010-hez képest, amikor az állások mindössze 15%-a volt betöltetlen. A munkaadók által említett elsődleges ok a megfelelő jelentkezők hiánya, ami a munkaadók által vezérelt piacról egy olyan piacra való elmozdulást tükrözi, ahol a potenciális tanulók nagyobb befolyással bírnak.

Ez a hiány különösen súlyos az olyan szakmákban, mint az építőipar és a személyi szolgáltatások, ahol a gyakornoki állások közel fele továbbra is betöltetlen. A probléma különösen súlyos a kisvállalkozások esetében, amelyek jelentése szerint gyakornoki állásaik 57%-a betöltetlen, míg a nagyvállalatoknál ez az arány mindössze 12%. Az egyes szakmai pályák iránti érdeklődés hiánya, valamint a kedvezőtlen munkakörülmények és az e munkákról alkotott negatív megítélés tovább súlyosbítja a problémát.

Ennek a tendenciának az ellensúlyozására számos vállalat bónuszokat és speciális kifizetéseket vezetett be, hogy bevonzza a tanulókat. Ezeknek az ösztönzőknek azonban még nem kell teljes mértékben foglalkozniuk a mögöttes problémákkal, és az elérhető pozíciók és a jelentkezők érdeklődése közötti eltérés továbbra is nő. Az IAB megállapításai aláhúzzák, hogy stratégiai váltásra van szükség a szakképzés támogatásában és értékelésében a német munkaerőpiacon.

Erőfeszítések a hiány kezelésére

Németország válasza a szakképzett munkaerő hiányára több olyan kezdeményezést is tartalmazott, amelyek célja a külföldi tehetségek vonzása és integrációja. A VDI Xpand projektje például a külföldi mérnökök munkaerő-piaci és társadalmi integrációjának támogatására összpontosít. Ez a kezdeményezés mentorprogramokat, hálózati eseményeket és egyéb forrásokat foglal magában, amelyek segítik az újonnan érkezőket a német munkaerőpiachoz való alkalmazkodásban. A projekt rávilágít egy olyan átfogó megközelítés fontosságára, amely túlmutat az állások puszta betöltésen, ehelyett egy barátságos környezet megteremtését célozza a világ minden tájáról érkező képzett szakemberek számára.

Emellett egyre jobban felismerik, hogy a szakképzett munkaerőhiány kezelése sokoldalú megközelítést igényel. Ez nem csak azt jelenti, hogy több nőt és fiatalt kell toborozni a műszaki és tudományos területekre, hanem csökkenteni kell a bürokratikus akadályokat a külföldi munkavállalók és hallgatók előtt a STEM (tudomány, technológia, mérnöki és matematika) tudományágakban. A VDI hangsúlyozza a gyerekekkel való korai elkötelezettség szükségességét a technológia és a tudomány iránti érdeklődés felkeltése érdekében, ezzel biztosítva Németország innováció-vezérelt gazdaságának jövőjét.

Az előttünk lévő út

Németország szakképzett munkaerőhiánya sokrétű kihívás, amely több ágazatot és régiót érint. A mérnöki és informatikai területek különösen kritikusak az ország gazdasági stabilitása és növekedése szempontjából, ami különösen aggasztóvá teszi a jelenlegi hiányt. Mindeközben a tágabb munkaerőpiacra egyre nagyobb nyomás nehezedik, mivel a demográfiai változások csökkentik a rendelkezésre álló munkavállalók számát. Annak érdekében, hogy megőrizze vezető világgazdasági pozícióját, Németországnak továbbra is be kell fektetnie a hazai tehetségekbe és a nemzetközi munkaerő-toborzásba, miközben foglalkoznia kell azokkal a rendszerszintű problémákkal is, amelyek hozzájárulnak a betöltetlen pozíciókhoz és a szakmai karrier iránti érdeklődés hiányához. Az előrelépéshez összehangolt erőfeszítésekre lesz szükség a kormányzat, az ipar és az oktatási intézmények között, hogy olyan rugalmas és alkalmazkodóképes munkaerőt építsenek ki, amely képes megfelelni a jövő igényeinek.