Németországban egyre mélyül a szakképzési válság: szakképzés, szociális szolgáltatások és sürgős munkaerő-reform

Németország kritikus szakképzett munkaerőhiánnyal küzd a kulcsfontosságú ágazatokban, ami aggodalomra ad okot az iparági vezetőktől, az oktatási szakértőktől és a szociális szolgáltatóktól. Az akadémiai törekvések és a gyakorlati munkakövetelmények közötti egyre növekvő eltérés, valamint a nyugdíjba vonulásokat felgyorsító demográfiai változás miatt mind a gazdaság, mind az alapvető közszolgáltatások a megterhelés jeleit mutatják.

Egyetemi lemorzsolódás és betöltetlen gyakornoki helyek: egyre növekvő eltérés

Jelenleg több mint 2.8 millió fiatal tanul német egyetemeken, jelentős részük azonban soha nem fogja befejezni a diplomáját. Ugyanakkor több ezer gyakornoki álláshely továbbra is betöltetlen. Olyan tartományokban, mint Rajna-vidék-Pfalz, a helyi kereskedelmi kamarák erőfeszítései kezdenek megtérülni: a gyakornokok száma évek óta először meghaladta az elsőéves egyetemi hallgatók számát. Ez a visszaesés azonban törékeny.

Sok fiatal német még mindig társadalmi nyomást érez, hogy tudományos fokozatot szerezzen, gyakran figyelmen kívül hagyva azokat a szakmai lehetőségeket, amelyek egyértelmű karrierutat és versenyképes fizetést kínálnak. Az iparági szereplők kiemelik a duális képzési rendszerek fokozottabb népszerűsítésének szükségességét, ahol a diákok az osztályteremben és a munkahelyen is tanulnak. Ezek az utak egyetemi diplomákkal egyenértékű képesítésekhez vezethetnek, gyakran hasonló vagy magasabb kereseti potenciállal.

Szociális szolgáltatások a csőd szélén: Öt pozícióból egy betöltetlen

A személyzeti válság különösen súlyos a németországi szociális szolgáltatási szektorban. A Caritaspanel és a Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) együttműködésében végzett új eredmények azt mutatják, hogy minden ötödik álláshely betöltetlen. Egyes területeken, például a fogyatékossággal élőket támogató szolgáltatásokban a betöltetlen álláshelyek száma eléri a negyediket. A problémát súlyosbítja, hogy a jelenlegi munkaerő körülbelül 30 százaléka nyugdíjba vonul a következő évtizedben.

A gondozási szektorban tapasztalható jelentős béremelések – közel 30 százalékos növekedés 2018 óta – ellenére a nyomás továbbra is fokozódik. A betegséggel kapcsolatos hiányzások és a szolgáltatások iránti növekvő igény a rendszereket a teljes összeomlás szélére sodorja. A szakértők stabil, hosszú távú finanszírozást és olyan reformokat sürgetnek, amelyek lehetővé teszik a rugalmas személyzeti beosztást, beleértve a helyettesítő személyzeti tartalékok alkalmazását is. A külföldi képesítések hatékonyabb elismerése szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy új szakemberek kerüljenek be az ország gondozási infrastruktúrájába.

A szakképzés lendületet vesz – de a reform elengedhetetlen

A megoldás középpontjában az áll, hogy újra kell gondolni Németország munkaerő-képzésének és -megtartásának módját. Az üzleti vezetők és a kutatóintézetek egyetértenek: a szakképzést modernizálni, jobban finanszírozni kell, és ugyanolyan társadalmi rangot kell biztosítani számára, mint az akadémiai útvonalaknak. A korszerűsített iskolai tantervek, az iskolák és a munkaadók közötti szorosabb együttműködés, valamint a jelenlegi munkaerőpiaci igények integrálása a képzési programokba kulcsfontosságú.

Különösen a kisvállalkozások küzdenek nehézségekkel a gyakornokok vonzásában. Több mint a felük arról számolt be, hogy nem talál megfelelő jelölteket. Az Ifo Intézet felmérései azt mutatják, hogy míg a vállalatok 85 százaléka hajlandó fiatalokat képezni, 61 százalékuk komoly nehézségekbe ütközik ennek során.

Ezen kihívások ellenére vannak pozitív változások jelei. Az olyan programok, mint a reutlingeni „Direkteinstieg Kita”, lehetővé teszik a pályamódosítók számára, hogy közvetlenül belépjenek a kisgyermekkori nevelésbe. Ez a projekt már regionális sikerként ismert, és jól mutatja az innovatív toborzási stratégiákban rejlő lehetőségeket.

Gazdasági kockázat és demográfiai nyomás fokozódása

Németország demográfiai görbéje élezi a válságot. Két évtizeddel ezelőtthöz képest az országban ma évente közel 200,000 50,000-rel kevesebb iskolai végzettségű diák van. Ez a különbség várhatóan tovább fog növekedni. Az előrejelzések szerint csak Rajna-vidék-Pfalzban évente körülbelül XNUMX XNUMX szakképzett munkaerő hiánya várható, országszerte hasonló adatokkal.

Évente több mint 100,000 XNUMX diák hagyja ott az egyetemi képzéseket, akik közül sokan sikeresek lennének a szakmai gyakorlatokon. Az üzleti vezetők és a közgazdászok hangsúlyozzák, hogy ezek az egyének elveszett erőforrást jelentenek a munkaerőpiac stabilizálására irányuló erőfeszítésekben. Fokozott kampányokat sürgetnek a szakképzés átgondolására, hogy ne csak tartalék megoldásként, hanem okos és stratégiai karrierlehetőségként tekintsenek rá.

Sürgősen szükség van politikai akaratra és strukturális változásokra

Egyre hangosabbak a cselekvésre irányuló felhívások. A Caritas, amely több mint 740,000 XNUMX szakembert foglalkoztat Németország-szerte, arra ösztönzi a politikai döntéshozókat, hogy hozzanak létre stabil pénzügyi kereteket és egyszerűsítsék a szociális szakmákhoz való hozzáférést. Üzenetük világos: a szociális szektor nem teher, hanem a társadalom egyik pillére, amely értelmes és biztos munkahelyeket kínál.

Németország gazdasági jövője egyre inkább attól függ, hogy képes-e megreformálni a munkaerő-fejlesztési stratégiáit, megerősíteni a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereket, és áthidalni az oktatás és a foglalkoztatás között egyre szélesedő szakadékot. Gyors és határozott reformok nélkül mind az ipar, mind a szociális szolgáltatások a megelőzhető munkaerőhiány áldozataivá válhatnak.