török
olasz
spanyol
portugál
román
albán
litván
lett
bolgár
görög
magyar
francia
horvát
cseh
Egy új, országos tanulmány szerint Németországban a vállalkozások 84 százalékát jelenleg a képzett munkaerő hiánya sújtja. A Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) által közzétett eredmények szerint a képzett munkaerő hiánya a német munkaadók előtt álló legsürgetőbb probléma, függetlenül az iparágtól.
Az IAB 15,000 XNUMX vállalatot kérdezett meg rendszeres üzleti panelvizsgálata során, és arra a következtetésre jutott, hogy a szakképzett munkaerő hiánya nemcsak széles körben elterjedt, hanem mélyen gyökerező is. Az építőipartól a gyártáson át a szolgáltatásokig számos iparág küzd a betöltetlen álláshelyek betöltéséért. Sok esetben a probléma már nem korlátozódik a speciális munkakörökre, hanem kiterjed az egyszerűbb, hagyományosan könnyebben betölthető munkakörökre is.
Az építőipar és az ipar a legsúlyosabban sújtott
Az építőipar az egyik legsúlyosabban érintett ágazat. Az építőipari cégeknek csak minden negyedik nyilatkozott úgy, hogy nem aggódik a képzett munkaerő jövőbeni toborzása miatt. Az ipari szektor is nehéz helyzettel néz szembe. Az olyan tényezők, mint a gyenge külkereskedelem és az energetikai átállással kapcsolatos strukturális változások, növekvő bizonytalansághoz vezettek ezen a területen. Az IAB kutatója, Ute Leber szerint ezek a kihívások különösen óvatossá tették a vállalatokat a jövőbeli felvételekkel kapcsolatban, egyesek még a stagnáló üzleti tevékenység miatti potenciális túllépésre is számítanak.
Ugyanakkor az összes ágazatban a vállalkozások öt százaléka úgy véli, hogy túl sok alkalmazottjuk lehet, különösen az ipari gyártásban. Ezt a kisebbségi véleményt azonban beárnyékolja az a széles körben elterjedt félelem, hogy nem tudják biztosítani a működés fenntartásához szükséges tehetségeket.
A bérköltségek és a hiányzások fokozzák a nyomást
A magas munkaerőköltségek újabb jelentős teherként jelennek meg. Tavaly a vállalatok 55 százaléka említette a bérköltségeket jelentős teherként – ez 12 százalékpontos észrevehető növekedés 2022-höz képest. Ezek az aggodalmak különösen a feldolgozóiparban, valamint a nagy- és kiskereskedelemben hangsúlyosak. A bérnyomás mellett számos munkáltató a betegség miatti magas hiányzásokról is beszámolt, ami tovább bonyolítja a munkaerő-tervezést.
Ezek az együttes tényezők egyre nehezebb környezetet teremtenek azoknak a vállalatoknak, amelyek korlátozott emberi erőforrásokkal próbálnak versenyképesek maradni. Az IAB hangsúlyozta, hogy a személyzethiány okozta stresszt felerősítik a pénzügyi korlátok és a csökkent működési rugalmasság.
Az alacsonyabb képzettséget igénylő pozíciók sem immunisak
Míg a hiány súlyosabb a speciális és technikai munkakörökben, az egyszerűbb munkák sem érintetlenek. A vállalkozások egyharmada számolt be nehézségekről az alapvető pozíciók, például a kisegítő személyzet és a fizikai munkások betöltésében. Az olyan ágazatok, mint a vendéglátás, a munkaerő-kölcsönző ügynökségek, a biztonsági szolgáltatások, a mezőgazdaság és a bányászat, különösen érintettek. Az ezeken a területeken tapasztalható hiány azt mutatja, hogy a probléma nem korlátozódik a magas képzettséget igénylő szakmákra, hanem a munkaerőpiac szinte minden szintjét érinti.
A vállalatok megoldásokat keresnek, de pesszimisták maradnak
A probléma felismerése ellenére sok vállalat bizonytalan a hatékony megoldásokat illetően. A megkérdezett cégek kétharmada kételkedett abban, hogy az elkövetkező években elegendő képzett munkaerőt tudnak majd felvenni. Mindazonáltal a vállalkozások körülbelül fele jelezte, hogy belső intézkedésekbe fektet be a helyzet kezelése érdekében.
A népszerű stratégiák közé tartozik a kibővített képzési lehetőségek, a szisztematikus alkalmazotti fejlesztési programok, valamint a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly előmozdítása a munkaerő vonzása és megtartása érdekében. Ezeket a megközelítéseket elengedhetetlennek tekintik a toborzás és a megtartás javításához, különösen a demográfiai változások és a tehetségekért folytatott növekvő verseny fényében.
A tanulmány azonban arra utal, hogy ezek az erőfeszítések önmagukban nem feltétlenül elegendőek. A munkaerőpiaci kínálat és az üzleti kereslet közötti növekvő eltérés strukturális problémává válik, nem csupán átmeneti kihívássá. A politikai döntéshozók és az iparágak összehangolt fellépése nélkül a munkaerőhiány várhatóan továbbra is fennáll, sőt potenciálisan súlyosbodni is fog.
Hosszú távú következmények a német gazdaságra nézve
A megállapítások vitát váltottak ki a német gazdasági modell fenntarthatóságáról. Mivel az ország az elöregedő lakossággal és a képzett munkaerő korlátozott bevándorlásával néz szembe, a vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy gondolják át munkaerő-stratégiáikat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy határozott beavatkozás nélkül a képzett munkaerő hiánya akadályozhatja a gazdasági növekedést, csökkentheti az innovációt és gyengítheti Németország vezető ipari nemzetként betöltött pozícióját.
A vállalatok most egyértelműbb politikai kereteket, több képzési ösztönzőt és egyszerűsített bevándorlási eljárásokat követelnek a képzett külföldi munkavállalók számára. Minden szinten – a kisvállalkozásoktól a szövetségi ügynökségekig – egyre nagyobb a nyomás, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak, mielőtt a helyzet még kritikusabbá válna.
