A vállalkozói hanyatlás veszélyezteti a gazdasági stabilitást
Németország, amelyet egykor robusztus üzleti környezetéről és virágzó középosztályáról ismertek, riasztó tendenciával néz szembe: a vállalkozói aktivitás meredek csökkenésével. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szerint több mint 250,000 XNUMX vállalatot fenyeget a bezárás veszélye az évtized végére az utódhiány miatt. Eközben az új vállalatok iránti érdeklődés történelmi mélyponton van, különösen a fiatalabb generációk körében. Sok potenciális vállalkozó egyre kevésbé vonzó országnak tartja Németországot a vállalkozások indításához, a merev bürokráciára, a magas költségekre és a magánvállalkozások politikai támogatásába vetett bizalom csökkenésére hivatkozva.
Peter Adrian, a DIHK elnöke felszólította a szövetségi kormányt, hogy sürgősen fordítsa meg ezt a tendenciát. Hangsúlyozta az önfoglalkoztatás akadályainak elhárításának és a Németországba, mint vállalkozásbarát környezetbe vetett bizalom helyreállításának szükségességét. „Olyan emberekre van szükségünk, akik hajlandóak felelősséget vállalni és befektetni a jövőbe” – mondta Adrian, és arra sürgette a politikai döntéshozókat, hogy csökkentsék a bürokráciát, valamint enyhítsék az adó- és munkaterheket. A koalíciós kormány ígérete, miszerint 24 órán belül lehetővé kell tenni a cégalapítást, némi reményt ad, de a konkrét intézkedések továbbra is szűkösek.
Gyengülő gazdaság a globális nyomás közepette
A potenciális német vállalkozók körében növekvő habozás egy olyan időszakban jelentkezik, amikor a tágabb gazdasági kilátások is borúsak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése szerint Németország továbbra is az egyik legrosszabbul teljesítő iparosodott gazdaság. 2025-re Németország GDP-je várhatóan mindössze 0.4%-kal fog növekedni, amivel a vizsgált több mint 50 ország közül a harmadik helyen áll – csak Norvégia és Ausztria várhatóan rosszabbul teljesít.
Még ennél is feltűnőbb, hogy ez a visszafogott növekedés a vártnál erősebb első negyedév ellenére következik be. Az OECD megerősítette márciusi előrejelzését, figyelmeztetve, hogy az általános gazdasági lendület továbbra is gyenge. Bár 2026-ra szerény javulást jósolnak, a növekedés potenciálisan elérheti az 1.2%-ot, a strukturális problémák továbbra is fennállnak. A fogyasztás továbbra is törékeny, a beruházások elmaradnak, és az exportorientált iparágak nyomás alatt állnak a fokozódó globális kereskedelmi feszültségek miatt.
A szabályozási változások átmeneti enyhülést hoznak
A berlini politikai fejlemények némileg csökkentették a befektetői bizonytalanságot. A gyorsan megalakult kormány és a szigorú német adósságszabályok kiigazítása óvatos optimizmusra adott okot. Az állami beruházások, különösen a védelem és az infrastruktúra területén, várhatóan növekedni fognak az elkövetkező években, ami potenciálisan élénkítheti a pangó gazdaságot.
A közgazdászok mindazonáltal ellenerőkre figyelmeztetnek. A növekvő kormányzati kiadások, miközben támogatják a fogyasztást, újra felpörgethetik az inflációt. A szakképzett munkaerő tartós hiányával együtt ez tovább növelheti az üzleti költségeket és visszafoghatja a terjeszkedést. Az OECD határozottan ajánlja, hogy a képzett külföldi munkaerő toborzását részesítsék előnyben a hazai demográfiai csökkenés ellensúlyozása és a termelékenység fenntartása érdekében.
A globális kereskedelmi feszültségek hosszú árnyékot vetnek
Jelentős külső fenyegetést jelent a német gazdaság számára az exporttól való függőség. A német áruk körülbelül 10%-át az Egyesült Államokba értékesítik, így az ország különösen érzékeny az amerikai kereskedelempolitika változásaira. Donald Trump volt amerikai elnök alatt bevezetett új vámok már megrengették a piacokat, és további bizonytalanságot vittek a globális ellátási láncokba. Ezek a feszültségek, a világszerte növekvő protekcionista politikákkal párosulva, tovább ronthatják Németország gazdasági kilátásait.
Az OECD arra számít, hogy a világgazdaság növekedése 2.9-ben és 2025-ban is 2026%-ra lassul, szemben a 3.3-es 2024%-kal. Ez a globális lassulás valószínűleg az exportorientált gazdaságokat, például Németországot sújtja majd a legsúlyosabban.
Klíma és növekedés: kényes egyensúly
A gazdasági turbulencia ellenére Németország előrelépéseket tett a növekedés kibocsátásoktól való függetlenítésében. Az energiahatékonyság terén elért eredményeknek és a megújuló energiaforrások felé való elmozdulásnak köszönhetően az országnak sikerült gazdaságilag növekednie, miközben folyamatosan csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását. Ezek az eredmények azonban törékenyek. A COVID-19 világjárvány és az energiaválság nagyrészt az ipari tevékenység csökkenése, nem pedig a tartós strukturális változások miatt járult hozzá az alacsonyabb kibocsátáshoz.
Németország fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége továbbra is megmutatkozik az éghajlati egyensúlyában. Ha a gazdasági fellendülést nem párosítják fenntartható energiagyakorlatok, a kibocsátáscsökkentés terén elért eredmények visszafordulhatnak. A kihívás most az, hogy fenntartsuk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben elért haladást, miközben újraélesztjük az üzleti bizalmat és a gazdasági növekedést.
A vállalkozói szellem helyreállítása a hosszú távú egészség kulcsa
A stagnáló növekedés, a bizonytalan globális kereskedelem és a belföldi vállalkozói kiábrándultság metszéspontja aggasztó képet fest Németország jövőjéről. A gazdaság újjáélesztéséhez többre lesz szükség, mint fiskális ösztönzésre – kulturális és rendszerszintű változásokra. Ez magában foglalja egy olyan nemzeti környezet megteremtését, ahol a vállalkozásalapítókat támogatják, az utódokat kiképzik, és a kockázatvállalást ismét ösztönzik, nem pedig büntetik a szabályozással.
Adrian szerint a vállalkozói készségek beépítése a pályaválasztási oktatásba kritikus szerepet játszhat. A fiatalok megismertetése a vállalkozásépítés és -öröklés gondolatával lehet az egyetlen módja a jelenlegi lefelé irányuló tendencia megfordításának.
Merész, határozott lépések nélkül Németország nemcsak a nemzetközi versenytársaihoz képesti lemaradását kockáztatja, hanem azt a motort is elveszíti, amely a háború utáni gazdasági csodát hajtotta: a vállalkozóit.