Németország jóváhagyta a rekordméretű minimálbér-emelést

A német szövetségi kabinet jóváhagyta a minimálbér legnagyobb emelését a tíz évvel ezelőtti bevezetése óta. A döntés jelentős politikai fordulatot jelent, amelynek célja az alacsony jövedelmű munkavállalók millióinak életkörülményeinek javítása és a nemek közötti bérszakadék csökkentése.

Németországban a minimálbér-emelés elérheti a 14.60 eurót

2026 januárjától Németországban a törvényes minimálbér óránként 13.90 euróra emelkedik. A kormány Berlinben elfogadott hivatalos döntése értelmében 2027 januárjában további 14.60 eurós emelésre kerül sor. Ez a kétlépcsős terv összesen 13.9 százalékos emelést jelent a jelenlegi 12.82 eurós szinthez képest.

Az intézkedés a független Minimálbér Bizottság ajánlását követi, amely munkáltatói szövetségek és szakszervezetek képviselőiből áll. Kompromisszumot hónapokig tartó vita után kötöttek, egyensúlyt teremtve a gazdasági aggályok és az erősebb társadalmi igazságosság iránti igények között. Az új kulcsokhoz nem szükséges sem a Bundestag, sem a Bundesrat jóváhagyása, ami azt jelenti, hogy a végrehajtás most már megerősítették.

Milliók profitálhatnak a magasabb fizetésekből

A Szövetségi Statisztikai Hivatal becslései szerint akár 6.6 millió munkavállaló is profitálhat az emelés első szakaszából, és további 1.7 millióan csatlakoznak a második szakasz után, 2027-ben. Összesen 8.3 millió munkavállaló – a németországi összes munkaviszony mintegy 21 százaléka – részesül béremelést, miután mindkét szakasz befejeződik.

Bärbel Bas szövetségi munkaügyi miniszter a béremeléseket „több millió keményen dolgozó ember sikertörténetének” nevezte. Azt mondta, hogy az emelés kézzelfogható javulást hoz az életkörülményekben, miközben lehetővé teszi a munkaadók számára a fokozatos alkalmazkodást. A kormány 2026-ban mintegy 2.2 milliárd euró, 2027-ben pedig 3.4 milliárd euró többletmunkaköltségekkel számol, de nem látja az inflációra gyakorolt ​​​​jelentős hatás kockázatát.

Politikai nyomás az SPD és a szakszervezetek részéről

A Szociáldemokrata Párt (SPD) és a szakszervezetek voltak az emelés fő mozgatórugói. Tim Klüssendorf, az SPD főtitkára azt mondta, hogy a lépés a „szakszervezetek és a szociáldemokraták közös nyomásának” az eredménye, és mérföldkőnek nevezte a tisztességes bérek felé. Az SPD kezdetben a gyorsabb, már 2026-tól érvényes, óránként 15 eurós emelést szorgalmazta, de a javaslat ellenállásba ütközött a munkáltatói csoportok részéről, akik azzal érveltek, hogy egy ilyen lépés súlyos terhet róna a kisvállalkozásokra.

A Minimálbér Bizottság már az év elején figyelmeztetett, hogy a túlzott politikai befolyás alááshatja függetlenségét. Christiane Schönefeld, a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a bizottság megbízatása a társadalmi méltányosság és a gazdasági stabilitás közötti kiegyensúlyozott döntések biztosítása.

Gazdasági kilátások és üzleti válaszok

A munkaadók vegyes reakciókat fogalmaztak meg. Míg az iparági szövetségek üdvözölték a fokozatos végrehajtást, továbbra is aggódnak a munkaerő-igényes ágazatokban, például a kiskereskedelemben, a gasztronómiában és a szolgáltatásokban növekvő költségek miatt. A kormány ennek ellenére azzal érvel, hogy a magasabb bérek erősíteni fogják a belföldi keresletet és javítani fogják az általános termelékenységet.

A közgazdászok mérsékelt árváltozásokra számítanak bizonyos fogyasztói területeken, de nem jósolnak jelentős hatást Németország általános árszintjére. Az emelés egy olyan időszakban történik, amikor az ország az inflációs fáradtság, a lakáshiány, valamint a keleti és nyugati régiók közötti tartós egyenlőtlenség leküzdésével küzd.

A nők és Kelet-Németország profitálnak a legtöbbet

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők aránytalanul profitálnak a béremelésből. A nők által betöltött összes munkahely körülbelül 20 százalékában fog fizetésemelést tapasztalni, szemben a férfiak körülbelül 14 százalékával. A hatás különösen az alacsonyabb fizetésű szakmákban lesz észrevehető, ahol a női foglalkoztatottság magasabb.

A kelet-németországi munkavállalók várhatóan többet profitálnak majd, mint a nyugatiak, mivel az alacsony jövedelmű szektorok a teljes foglalkoztatás nagyobb részét teszik ki ott. A minimálbért kereső, teljes munkaidős munkavállalók számára a 2026-os első emelés nagyjából havi 190 euróval többet jelent adózás előtt.

Erős hatás a szolgáltatási szektorokban

Az emelés hatásai különösen a szolgáltatóiparban lesznek láthatóak. Csak Észak-Rajna-Vesztfáliában a kiskereskedelemben és a járműkarbantartásban dolgozók várhatóan mintegy 286 000, azaz nagyjából minden negyedik alkalmazott profitál majd a béremelés első szakaszából. A vendéglátóipar is jelentős előnyökre tesz szert, alkalmazottaik több mint fele várhatóan magasabb fizetést kap.

Az emelés a takarítószolgálatokat, a biztonsági cégeket, az létesítménygazdálkodást, a fitneszközpontokat, a kulturális intézményeket és a szépségszalonokat is érinti. Ezek olyan ágazatok, amelyek nagymértékben támaszkodnak az alacsony bérű munkaerőre, és az elmúlt években folyamatos toborzási kihívásokkal szembesültek.

Hosszú távú társadalmi és gazdasági célok

A kormány a rekordméretű minimálbér-emelést a társadalmi igazságosság és a gazdasági ellenálló képesség biztosítására irányuló szélesebb körű erőfeszítés részeként tekinti. Friedrich Merz pénzügyminiszter koalíciója azzal érvel, hogy a tisztességes bér nemcsak a jobb életszínvonalhoz, hanem a stabil belföldi fogyasztáshoz is hozzájárul. „Azok, akik nap mint nap működtetik országunkat, megérdemlik a tisztességes béreket” – mondta Bas munkaügyi miniszter.

A szakszervezetek a társadalmi igazságosság győzelmeként üdvözölték a döntést, míg az ellenzéki pártok további strukturális reformokat követeltek annak biztosítása érdekében, hogy az alacsony bérek ne térjenek vissza az ideiglenes szerződések vagy az alvállalkozások révén. A közgazdászok megjegyzik, hogy a magasabb minimálbér több embert ösztönözhetne a munkaerőpiacra való belépésre, különösen a munkaerőhiánnyal küzdő régiókban.

A minimálbér évtizede Németországban

A 2015-ben bevezetett német törvényes minimálbér eredetileg óránként 8.50 euró volt. Az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett, de soha nem volt olyan meredek, mint ebben az új, kétlépcsős emelésben. A jelenlegi döntés történelmi pillanatot jelent a német munkaügyi politikában, jelezve a jövedelmi egyenlőség és a vásárlóerő megújult előtérbe helyezését.

2027-re Németországban lesz az egyik legmagasabb a minimálbér az Európai Unióban, amivel közelebb kerül olyan országokhoz, mint Franciaország és Hollandia. A kormány reméli, hogy ez a fejlemény segít ellensúlyozni a társadalmi polarizációt és támogatja a fenntartható gazdasági növekedést az egyre versenyképesebb globális piacon.