Németország elindítja a hightech programot, hogy elkerülje a „középtechnológiai csapdát”

Németország ambiciózus tervet jelentett be az innováció fellendítésére és a technológiai vezető szerep visszaszerzésére a szövetségi kormány „Hightech Agenda” programjának elindításával. A Friedrich Merz pénzügyminiszter és Dorothee Bär kutatási miniszter által támogatott stratégia hat kulcsfontosságú ágazat megerősítését, a tudományos felfedezések kereskedelmi hasznosításának felgyorsítását és Németország globális ipari nagyhatalomként betöltött szerepének helyreállítását célozza.

Németország innovációs erejének megerősítésére irányuló törekvés

A Hightech Agenda a kormány évek óta legátfogóbb kutatási és fejlesztési kezdeményezése. A berlini Gasometerben tartott megnyitó rendezvényen Merz pénzügyminiszter kijelentette, hogy Németországnak nem szabad megengednie magának, hogy a jövő technológiáiban lemaradjon az Egyesült Államok és Kína mögött. „Németországban hatalmas potenciál rejlik. Egyszerűen csak ki kell vinnünk az utakra” – mondta Merz, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy az akadémiai sikereket kézzelfogható termékekké és szolgáltatásokká alakítsuk.

Dorothee Bär kutatási miniszter a kezdeményezést az ország technológiai politikájának „új kezdeteként” jellemezte. Felszólította az egyetemeket, a startupokat és a nagyvállalatokat a szorosabb együttműködésre. „A Szövetségi Köztársaságot Hightech Köztársasággá akarjuk alakítani” – mondta. A program célja a kutatás és az ipar közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, valamint egy hosszú távú keretrendszer létrehozása az innovációvezérelt gazdasági növekedéshez.

Menekülés a „középtechnológiai csapdából”

A szakértők szerint a program szükséges lépés ahhoz, hogy leküzdjük azt, amit egyesek „középtechnológiai csapdának” neveznek – egy olyan helyzetet, amelyben Németország kiemelkedő a hagyományos ipari mérnöki tudományokban, de lemarad a következő generációs technológiák, például a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika terén. Carolin Häussler, a Passaui Egyetem professzora kifejtette, hogy bár Németország továbbra is erős a középszintű technológiákban, hiányzik belőle a magas kockázatú innovációhoz szükséges sebesség és befektetési kultúra.

A Hightech Agenda célja, hogy célzott finanszírozással, jobb kutatási koordinációval és a magánszektor részvételének ösztönzésével áthidalja ezt a szakadékot. A kormány a több évre elkülönített 18 milliárd euróval reméli ösztönözni mind az akadémiai, mind az ipari fejlődést, bár az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a globális verseny – különösen az amerikai és kínai technológiai óriások részéről – sokkal nagyobb beruházásokat igényel majd az egyenlőség eléréséhez.

Hat kulcsfontosságú technológia a jövő biztosításához

A menetrend hat technológiai területet határoz meg Németország gazdasági és tudományos stratégiájának középpontjában: mesterséges intelligencia, kvantumtechnológiák, mikroelektronika, biotechnológia, klímasemleges energiatermelés és fenntartható mobilitás. Ezen ágazatok mindegyike jelentős finanszírozásban és szabályozási támogatásban részesül, amelynek célja az áttörések felgyorsítása és a nemzeti ellenálló képesség erősítése.

A mesterséges intelligencia területén Németország célja, hogy 2030-ra GDP-jének 10 százalékát mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokból állítsa elő. Az új finanszírozás a startupokat és a kis- és középvállalkozásokat célozza meg, hogy segítse a mesterséges intelligencia integrálását az egészségügybe, a gyártásba és az adminisztrációba. A kormány azt is szeretné, ha Európa egyik következő mesterséges intelligencia „gigagyára” német földön létesülne.

A kvantumtechnológiák és a mikroelektronika különös figyelmet kap. A kormány azt tervezi, hogy bővíti a hazai chipgyártást, hogy Németország Európa vezető félvezető központjává váljon. „Németországban tervezett nagy teljesítményű chipeket akarunk” – mondta Bär, elismerve azokat a kudarcokat, amelyeket az Intel azon döntése okozott, hogy lemondta a Magdeburgban tervezett 30 milliárd eurós chipgyár építését.

A technológia, mint gazdasági mentőöv

A Hightech Agenda indító rendezvényén vállalkozók, kutatók és politikai döntéshozók mutattak be példákat a Németországban már megjelenő élvonalbeli innovációkra. Az egyik kiemelkedő a drezdai Evasive Robotics volt, amely adaptív robotkarokat fejleszt, amelyek képesek az emberek mellett dolgozni és megfigyelés útján tanulni. Frank Fitzek professzor, aki a TU Drezdán felügyeli a projektet, a robotokat megoldásként írta le a munkaerőhiánnyal küzdő kisvállalkozások számára, a pékségektől a fémmegmunkáló műhelyekig.

Ezek a technológiák – mondta – segíthetnek Németország elöregedő gazdaságának versenyképességének megőrzésében, és enyhíthetik a munkaerőhiányt az ismétlődő feladatok automatizálásával. Az ilyen példák jól illusztrálják, hogy a Hightech Agenda hogyan kívánja ötvözni az akadémiai kutatásokat a gazdaság számára közvetlenül előnyös gyakorlati alkalmazásokkal.

Kereskedelmi forgalomba hozatal és szemléletváltás

Bär miniszter hangsúlyozta, hogy Németországnak le kell mondania a tudományos eredmények kereskedelmi forgalomba hozatalával kapcsolatos habozásáról. „Egyetlen ország sem rejti el úgy a bajnokait, mint Németország” – mondta, hozzátéve, hogy az innovációnak üzleti sikert is kell jelentenie. Megjegyzései tükrözték a növekvő aggodalmat amiatt, hogy az ország óvatos szabályozási környezete gyakran lassítja a haladást és elriasztja a befektetéseket.

Bär elutasította a magánszektort előnyben részesítő politikájával kapcsolatos kritikákat, azzal érvelve, hogy a kormány, a tudomány és az üzleti élet közötti partnerségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kutatás valós hatást gyakoroljon. „Németországban megszokottá kell válnia az innováció kereskedelmi hasznosítása – és a belőle származó bevételszerzés” – mondta.

A sebesség és a fenntarthatóság egyensúlyban tartása

Bár a Hightech Agenda iránti lelkesedés széles körben elterjedt, egyes szakértők továbbra is óvatosak. Az olyan startup alapítók, mint Daniel Schall, az aacheni Black Semiconductor, arra figyelmeztetnek, hogy a kormányzati programok önmagukban nem tudják áthidalni a globális versenytársakkal szembeni befektetési szakadékot. „Az Egyesült Államokban a vállalatok naponta több százmillió dollárt költenek mesterséges intelligencia kutatására. Hasonló dimenziókban kell gondolkodnunk” – mondta.

Mások hangsúlyozzák, hogy a hosszú távú siker egy fenntartható ökoszisztéma létrehozásától függ – amely magában foglalja az erős oktatást, a digitális infrastruktúrát és a képzett munkaerőhöz való hozzáférést. Ezen elemek nélkül a megfigyelők attól tartanak, hogy Németország erőfeszítései megrekedhetnek, mielőtt mérhető gazdasági előnyöket produkálnának.

A magánbefektetések kulcsfontosságúak

A 18 milliárd eurós költségvetés ellenére Németországban az innovációs finanszírozás nagy része továbbra is a magánszektorból származik. A kormány abban reménykedik, hogy a Hightech Agenda katalizátorként szolgál majd, ösztönözve a vállalatokat a kutatásra fordított kiadások növelésére és a globális tehetségek vonzására.

Merz pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a technológiai szuverenitás nemzetbiztonsági kérdés is. „Az innováció nemcsak a jólétünket, hanem a szabadságunkat is meghatározza” – mondta. Amellett érvelt, hogy egy erősebb technológiai bázis nagyobb függetlenséget biztosít Németországnak a globális ellátási láncokban, és biztosítja a rugalmasságot a geopolitikai bizonytalanság idején.

Versenyfutás Németország gazdaságának modernizálásáért

A Hightech Agenda fordulópontot jelent a német kutatási és iparpolitikában. Tükrözi azt a növekvő tudatosságot, hogy a technológiai vezető szerepet nem lehet magától értetődőnek venni, és hogy a haladáshoz bátorság és együttműködés is szükséges. A kormány célja nemcsak az innováció finanszírozása, hanem a nemzet gondolkodásmódjának átalakítása is – az óvatos mérnöki kiválóságtól a merész technológiai ambíciók felé haladva.

Ha a kezdeményezés sikerrel jár, Németország visszaszerezheti globális vezető helyét a fejlett iparágakban. Ha kudarcot vall, az ország kockáztatja, hogy a múltbeli sikerek és a jövőbeli potenciál közötti csapdába esik – ez pontosan az a „középtechnológiai csapda”, amelyből most szabadulni próbál.