Mindössze néhány órával megválasztása után Németország új pénzügyminisztere, Friedrich Merz elindult első diplomáciai küldetésére, melynek során Párizsba és Varsóba repült, hogy új lendületet adjon a feszült európai szövetségeseknek. A látogatások szimbolikus jelentőségűek voltak, jelezve Berlin külpolitikai megközelítésének változását – de mély megosztottságokra is rávilágítottak, különösen a migrációs politika terén.
Merz Franciaországban és Lengyelországban is hangsúlyozta elkötelezettségét az úgynevezett Weimari Háromszög – egy Németország, Franciaország és Lengyelország közötti háromoldalú fórum – újjáélesztése iránt, miközben a szorosabb védelmi koordinációt és az EU külső határainak megerősítését szorgalmazta. Üzenete egyértelmű volt: Európának fel kell készülnie a nagyobb önállóságra a változó globális rend és a növekvő transzatlanti bizonytalanságok közepette.
Feszült francia-német kapcsolatok újraindítása
Párizsban Merzt meleg fogadtatásban részesítette Emmanuel Macron francia elnök. A két vezető hangsúlyozta személyes kapcsolatukat, és megfogadták, hogy elmélyítik az együttműködést számos kérdésben, beleértve a gazdaságpolitikát, a védelmi stratégiát és Ukrajna támogatását. Merz „francia-német újraindítást” javasolt, elismerve a Németország európai kapcsolataival kapcsolatos legutóbbi kritikákat.
A megvitatott témák között szerepelt egy közös európai nukleáris ernyő ötlete, amelynek célja a kontinentális védelmi autonómia megerősítése, miközben egyre nőnek a kétségek az Egyesült Államok biztonsági garanciájának megbízhatóságával kapcsolatban Donald Trump elnöksége alatt. Bár mindkét vezető egyetértett a megbeszélések folytatásában, Merz gondosan hangsúlyozta, hogy a NATO, és különösen az amerikai nukleáris pajzs egyelőre pótolhatatlan.
A megbeszéléseken a kereskedelemről is szó esett. Merz ismételten kijelentette, hogy ellenzi Trump vámpolitikáját, és figyelmeztetett, hogy az veszélyezteti a globális gazdasági stabilitást. „A kereskedelemnek mindenkinek javát kell szolgálnia, nem pedig új akadályokat kell teremtenie” – mondta, összhangban Macron azon felhívásával, hogy védjék meg az európai jólétet egy egyre protekcionistább világban.
Varsói találkozó migrációs politikai vitát váltott ki
A hangnem drámaian megváltozott Varsóban, ahol Merz találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. A feszültség fokozódott Németország tervezett migrációs intézkedései, különösen a határellenőrzés kiterjesztése és a lengyel határ közelében található migráns-visszatérési központok újranyitása miatt.
Tusk elítélt minden olyan felvetést, miszerint Németország menedékkérőket küldhetne a szomszédos országokba, és ezt „elfogadhatatlannak” nevezte. Figyelmeztetett, hogy Lengyelország saját határintézkedésekkel fog válaszolni, fokozva az Európai Unión belüli belső megosztottságtól való félelmeket. A kritika középpontjában egy kismartoni létesítmény állt, amely a lengyel határ közelében található, és amelynek célja a migránsok dublini rendelet szerinti visszatérésének egyszerűsítése volt. Tusk határozottan elutasított minden olyan erőfeszítést, amely a menedékjoggal kapcsolatos terheket kelet felé helyezné át.
Merz azonban megvédte az új politikai irányt. Német médiának nyilatkozva ragaszkodott ahhoz, hogy az ideiglenes határellenőrzésekre az EU-ba irányuló magas szintű illegális migráció miatt van szükség. „Ez nem egy végleges megoldás, de egyelőre szükséges lépés” – mondta. Biztosította Lengyelországot Németország támogatásáról az EU külső határainak megerősítésében, és hangsúlyozta a közös európai felelősségvállalás fontosságát a migrációs nyomás kezelésében.
Belföldi nyomás és megosztott koalíció
Merz otthon politikai súrlódásokkal küzd, még a saját koalícióján belül is. A határellenőrzéssel és a menedékkérők visszaküldésével kapcsolatos álláspontja már vitákat váltott ki a CDU/CSU és szociáldemokrata koalíciós partnereik között. Alexander Dobrindt belügyminiszter gyorsan lépett, hogy visszavonja azt a 2015-ös irányelvet, amely megakadályozta a menedékkérelmek elutasítását a határon. Azt is ígérte, hogy növeli a rendőri jelenlétet, és fokozatosan növeli az elutasítások számát.
Lars Klingbeil alkancellár és más SPD-vezetők aggodalmukat fejezték ki a jogi és humanitárius következményekkel kapcsolatban, emlékeztetve a nyilvánosságot, hogy a menedékjogok továbbra is alkotmányosan védettek Németországban. Merz, miközben fenntartotta pártja keményvonalas álláspontját, ragaszkodott ahhoz, hogy minden új intézkedés összhangban lesz a törvényekkel.
Eközben az SPD veteránját, Matthias Miersch-t nevezték ki a párt parlamenti csoportjának új vezetőjévé. Központi szerepe lesz a koalíciós feszültségek kiegyensúlyozásában és az SPD befolyásának törvényhozási eredményekké alakításában – különösen olyan területeken, mint a lakhatás, a családjog és a migráció, ahol a pártok eltérő álláspontot képviselnek.
Külpolitika: Újraindítás vagy kockázat?
Merz azonnali kapcsolatfelvétele Párizsnal és Varsóval is azt jelzi, hogy Berlin eltökélt abban, hogy proaktívabb szerepet vállaljon a kül- és Európa-politikában. Kifejezetten elhatárolódott elődje óvatosabb diplomáciájától, és bírálta az előző kormányt, amiért hagyta a kétoldalú kapcsolatokat stagnálni.
Útja egyúttal Moszkvával való diplomáciai együttműködés megújult felhívásai közepette is történik, egyesek – mint például a BSW munkatársa, Sahra Wagenknecht – arra sürgetik a pénzügyminisztert, hogy ismerje el Oroszország történelmi szerepét a második világháborúban, és fontolja meg a diplomáciai utakat az ukrajnai konfliktusban. A német kormány eddig határozottan szolidaritást vállalt Kijevvel, és Merz és Macron közös megjelenésük során is megerősítették Ukrajna iránti folyamatos támogatásukat.
Merz óvatos vonala Trump és az Egyesült Államok kapcsolataival kapcsolatban
Egy Donald Trump amerikai elnökkel tervezett telefonbeszélgetésen Merz egyszerre nyilvánította ki nyitottságát és óvatosságát. A repülőgép fedélzetén bírálta a közelmúltbeli amerikai vámtarifákat, és hangsúlyozta, hogy a gazdasági partnerségeket nem szabad zéró összegű játéknak tekinteni. Arra is figyelmeztette Washingtont, hogy tartsa tiszteletben Németország belpolitikai döntéseit, különösen azután, hogy amerikai tisztviselők bírálták Berlint a szélsőjobboldali AfD szélsőségesnek minősítése miatt.
Míg Trump J. D. Vance alelnökön keresztül gratulált, Merz utalt arra, hogy személyesen korlátozott lelkesedéssel építi ki a kapcsolatokat informális alapon, és tréfásan megjegyezte, hogy nem biztos benne, hogy egy golfkirándulás „jó ötlet” lenne.
Új korszak, de rendezetlen talaj
Friedrich Merz hivatalba lépésének első napjai egyszerre tükrözik az ambíciót és az ingatag helyzetet. Az európai diplomácia újragondolására tett kísérlete elismerést váltott ki, különösen Franciaországban. Bevándorlási politikája azonban már komoly töréseket okozott Lengyelországban, és megosztottságot hozott felszínre saját koalícióján belül is.
Miközben számos válság – Ukrajna, Gáza, kereskedelmi feszültségek és a növekvő szélsőjobboldali befolyás – még mindig kibontakozóban van, Merz kettős kihívással néz szembe: megszilárdítja hatalmát otthon, miközben Németországot megbízható és határozott hangként hozza létre az európai és globális színtéren.