Merz a nemek közötti egyenlőségért küzd, de kritikákkal szembesül

Merz kancellár a Vezetői Egyenlőség Kezdeményezés védnöke lett

Friedrich Merz német kancellár hivatalosan is átvette a „Chef:innensache” kezdeményezés védnökségét, amely hálózat célja a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a vezető pozíciókban az üzleti életben, a politikában és a közintézményekben. Angela Merkel és Olaf Scholz korábbi kancellárok nyomdokaiba lépve Merz részvétele azt jelzi, hogy kormányát össze kívánja hangolni a döntéshozatal legfelsőbb szintjein az esélyegyenlőség iránti növekvő igénnyel.

A kezdeményezés berlini éves konferenciáján a tizedik évfordulóját Merz nyitóelőadásával ünnepelte, aki elismerte, hogy a nők egyenlő képviselete a vezetői pályán nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem Németország gazdasági versenyképességének és demokratikus stabilitásának alapfeltétele is. Üzenetét azonban alaposan meg kell vizsgálni, tekintettel a saját tanácsadó csapatában és pártja tágabb vezetői struktúráiban tapasztalható nemi egyensúlyhiányra.

Az egyenlőség ellentmondásos szószólója

Merz pénzügyminiszter hosszú és összetett kapcsolatban áll a nemek közötti egyenlőség kérdéseivel. A múltban nyilvánosan elutasította a nemek közötti egyenlőséget előtérbe helyező nyelvezetet, és ellenállt az egyenlő képviseletet előmozdító intézményi reformoknak. A választási kampányok során bírálta a kvóták ötletét, és szkepticizmusát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vezető pozíciókban lévő nőket mindig érdemeik alapján választják-e ki.

Ez a múltbeli teljesítmény szkepticizmust váltott ki, különösen a kritikusok részéről, akik Merz belső körének és a CDU/CSU koalíciónak a férfiak által dominált összetételére mutatnak rá. Sajtótájékoztatókon a kormányszóvivők néha még viccelődve is megemlítik a nemek közötti egyensúlyhiányt. Úgy tűnik azonban, hogy Merz most a korábbinál közvetlenebbül magáévá teszi az esélyegyenlőség elveit, a nemek közötti paritást a vezetésben politikai prioritásnak és gazdasági szükségszerűségnek nevezve.

Erős szavak a Chef:innensache konferencián

A konferencián elhangzott beszédében Merz határozott álláspontot vázolt fel: a nők hiánya a vezető pozíciókban nemcsak társadalmi problémát, hanem elszalasztott gazdasági lehetőséget is jelent. A jelenlegi statisztikákat elfogadhatatlannak nevezte, megjegyezve, hogy sok olyan nagyvállalatnál, amelyeket nem kötnek a nemi kvóták, a vezetői csapatok továbbra is a „nulla nő” célértékét jelentik a vezetői pozíciókban.

Hangsúlyozta, hogy a változás nem alapulhat pusztán önkéntes erőfeszítéseken, és kifejezte a kötelező érvényű kvóták melletti kiállását, azzal érvelve, hogy a vállalati autonómia rövid távú korlátozása a hosszú távú szabadságot és méltányosságot szolgálja. Merz szerint: „A vegyes csapatok jobb döntéseket hoznak. Rugalmasabbak és innovatívabbak, és erősítik mind a vállalatokat, mind a demokratikus intézményeket.”

Megjegyzéseiben kitért a nők történelmi alulreprezentáltságára, az elavult sztereotípiák fennmaradására a vezetői potenciál értékelésében, valamint a női példaképek folyamatos hiányára a vezető pozíciókban. Elismerte az olyan kezdeményezéseket, mint a „Chef:innensache”, amelyekkel áthidalták ezeket a hiányosságokat, és arra sürgette a vállalatokat, hogy vezessenek be strukturált mentorálási és belső támogató rendszereket az átállás felgyorsítása érdekében.

Merz elismeri saját pártjának nemi egyensúlyhiányát

Újonnan élesedett retorikája ellenére Merz elismerte, hogy a CDU-nak továbbra is jelentős strukturális problémái vannak a nemek közötti képviselet tekintetében. A CDU párttagoknak csak egynegyede nő, ami alacsonyabb női jelenlétet jelent a bizottságokban és a vezetői pozíciókban. Míg jelenlegi kabinetje közel paritással büszkélkedhet – nyolc nővel és kilenc férfival –, a tágabb pártapparátus továbbra is erősen férfiak által dominált.

Merz felszólította a nőket, hogy váljanak aktívabbá a politikai életben, és arra ösztönözte a pártokat, hogy támogassák a női tehetségek belső hálózatépítését és fejlesztési struktúráit. Hangsúlyozta, hogy a közintézményeknek példát kell mutatniuk, ha Németország el akarja érni a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti célkitűzéseit, különösen a szövetségi egyenlőségi törvényben foglaltakat, amely 50 végére 2025 százalékos női képviseletet ír elő a vezetői pozíciókban.

Van haladás, de egyenetlen

Merz szerint látható némi előrelépés. A kötelező kvóták hatálya alá tartozó nagyobb vállalatok felügyelőbizottságaiban a nők aránya csaknem megduplázódott 2015 óta, elérve a 38 százalékot. A vezető testületekben az arány több mint négyszeresére nőtt, de még mindig 25 százalék alatt van. A nyilvánosan kinevezett testületekben és a szövetségi felügyeleti bizottságokban a helyek közel felét nők foglalják el.

Azonban a kötelező keretrendszeren kívüli vállalatok százai továbbra sem tartják számon a nők felsővezetését, amit Merz nyíltan bírált. Hangsúlyozta, hogy az esélyegyenlőség nemcsak a szabályozások betartását igényli, hanem a felvételi gyakorlatok és a belső előléptetési politikák kulturális változását is.

A nemek közötti szakadék a politikai befolyásban

Merz nyilvános kijelentései és a kormányán belüli politikai tárgyalások valósága között továbbra is éles az ellentét. A befolyásos koalíciós bizottság – amely a fontos politikai döntésekért felelős – nyolc férfiból és csak egy nőből áll. A kritikusok azzal érvelnek, hogy ez aláássa Merz nemek közötti egyenlőség iránti elkötelezettségének hitelességét, különösen akkor, amikor a nagy téttel járó döntéseket gyakran zárt ajtók mögött hozzák meg.

Julia Klöckner, a CDU politikusa egy televíziós interjúban közvetlenül foglalkozott ezzel az egyensúlyhiánnyal: „Amikor a dolgok komolyra fordulnak, még mindig úgy tűnik, hogy a férfiak veszik át az irányítást. De a társadalom már továbblépett.”

A kvótákon túli áttekintés

Merz hangsúlyozta, hogy bár a nemi kvóták szükséges mechanizmusok, nem csodaszerek. A mélyebb strukturális kihívásokként a tartós kulturális elfogultságokat, a merev munkakörülményeket és a férfi hálózatok dominanciáját mutatta ki. A vezetői tulajdonságok, mint például a határozottság és a kompetencia, még mindig túl gyakran kapcsolódnak a férfiakhoz – mondta –, még akkor is, ha a nők egyenlő vagy nagyobb képességeket mutatnak.

Elismerte a „Chef:innensache” kezdeményezés szerepét ezen normák megkérdőjelezésében és a nők kézzelfogható támogatásában. Mentorálás, coaching és oktatási programok révén a kezdeményezés több mint 100 nagyobb németországi szervezet vállalati kultúrájának megváltoztatásában segített.

A jövõ jövõje

Beszédének zárásaként Merz reményét fejezte ki, hogy az olyan kezdeményezések iránti igény, mint a „Chef:innensache”, egy napon eltűnik – nem azért, mert a nemek közötti egyenlőség trenddé vált, hanem azért, mert teljes mértékben megvalósult. Felszólította mind a férfiakat, mind a nőket, a politikában és az üzleti életben, hogy továbbra is elkötelezettek maradjanak, és továbbra is szorgalmazzák a strukturális és kulturális változásokat.

Megjegyzései a hangnem változását tükrözik, ha még nem is a strukturális átalakulásban. Az még várat magára, hogy ez az új álláspont tartós változást hoz-e. Egyelőre a pénzügyminiszterre és arra összpontosítanak, hogy vezetése vajon tettek-e majd szavaihoz.