A németek most Oroszország legfőbb ellenségei – drámai változás

Az orosz közvélemény élesen Németország ellen fordul

Oroszország egyetlen független közvélemény-kutató intézete, a Levada Központ által végzett új felmérés drámai változást tár fel az orosz közvélemény nemzetközi kapcsolatokról alkotott képében. Több mint egy évtizede először az oroszok többsége Németországot tartja a hazájukkal szemben legellenségesebb nemzetnek. A május 22. és 28. között gyűjtött adatok szerint a válaszadók 55 százaléka nevezte Németországot fő ellenfélként. Ez jelentős eltérést jelent a korábbi évekhez képest, amikor az Egyesült Államok folyamatosan a lista élén állt.

Az új rangsorban a második és harmadik helyen az Egyesült Királyság (49 százalék), illetve Ukrajna (43 százalék) áll. Az Egyesült Államok, amelyet korábban a 76-es megkérdezettek 2024 százaléka tartott Oroszország fő ellenségének, mára mindössze 40 százalékra csökkent. Ez a változás egybeesik Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével és Washington ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontjának érzékelt átrendeződésével.

Trump elnöksége megváltoztatta az orosz hangulatot

Az oroszok körében tapasztalható Amerika-ellenes hangulat hirtelen csökkenésének egyik fő okaként a Trump-adminisztráció alatt bekövetkezett politikai fordulatot említik. Elődjével, Joe Bidennel ellentétben Trump következetesen megkérdőjelezte az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai és hírszerzési támogatását. Nyilvánosan hibáztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a konfliktus eszkalációjáért, sőt, februárban a Fehér Házban közvetített televíziós találkozóján is megalázta őt. Röviddel a találkozó után Trump a saját közösségi média platformján azt írta, hogy Zelenszkij visszatérhet, „amikor készen áll a békére” – ez a kijelentés sokak körében pozitív fogadtatásra talált Oroszországban.

Ennek eredményeként jelentősen megnőtt Oroszország kedvező véleménye az Egyesült Államokról. Márciusban állítólag megduplázódott az Egyesült Államokról pozitív véleményt nyilvánító oroszok száma. Ez a hangulatváltozás időzítése szorosan egybeesik a Levada-felméréssel, megerősítve az összefüggést Washington változó politikája és Moszkva közhangulata között.

Németország az ellenségeskedés célpontjává válik

Az Egyesült Államokkal kapcsolatos változó nézetekkel ellentétben Németország megítélése jelentősen romlott az orosz közvélemény körében. A Levada-felmérés azt sugallja, hogy sok orosz ma már agresszív ellenségességgel társítja Németországot nemzetével szemben. Ezt a nézetet részben Berlin határozott támogatása alakította Ukrajnának, beleértve a katonai segélyt, az Oroszország elleni szankciókat és a háború hangos elítélését.

Míg Washington Trump alatt enyhített retorikáján, Németország következetesen támogatta Kijevet. Az elemzők úgy vélik, hogy ez a határozott álláspont növelte Németország ismertségét az orosz állami médiában, mint az európai ellenállás szimbólumát Moszkva intézkedéseivel szemben. A televízióban és online platformokon széles körben elterjedt Nyugat-ellenes narratívákkal együtt a közhangulat is követte a példát.

Megbízható szövetségesek: Fehéroroszország, Kína és Észak-Korea

Ugyanez a felmérés azt is megkérdezte az oroszoktól, hogy mely országokat tartják nemzetük legközelebbi barátainak. Fehéroroszország végzett a legmagasabb helyen, a válaszadók 80 százaléka nevezte meg kulcsfontosságú szövetségesének. Kína 64 százalékkal, India 32 százalékkal, Észak-Korea pedig 30 százalékkal következett.

Különösen Észak-Korea iránti növekvő csodálat szembetűnő. Az előző évhez képest megduplázódott az oroszok azon százaléka, akik szövetségesként tekintenek a phenjani rezsimre. Megfigyelők megjegyzik, hogy ez összefüggésben állhat azokkal a jelentésekkel, miszerint észak-koreai katonákat vezényelnek az orosz erők támogatására Ukrajnában – ezt a részletet széles körben ismertette az állami média.

A Levada Center kormányzati nyomással néz szembe

A közvélemény-kutatást végző Levada Központ évek óta intenzív ellenőrzés alatt áll. 2016-ban „külföldi ügynöknek” bélyegezték meg az oroszországi vitatott törvény értelmében, amely a vélt nemzetközi finanszírozáshoz kötődő szervezeteket célozza meg. Ezen kihívások ellenére az intézet továbbra is az orosz közvélemény nyomon követésének kevés hiteles forrása közé tartozik.

Módszertana, amely 1,613 orosz állampolgárral készített közvetlen interjúkon alapul országszerte, betekintést nyújt a változó nemzeti hozzáállásba a folyamatos geopolitikai feszültségek közepette. Bár az eredmények nem tükrözik a hivatalos állami politikát, rávilágítanak arra, hogyan változik folyamatosan a közvélemény véleménye a nemzetközi fejleményekre és a hazai propagandára reagálva.

A bizalmatlanság új tengelye

A felmérés eredményei új fejezetet nyitnak abban, ahogyan az oroszok a határaikon túli világról látnak. Mivel Németország váltotta fel az Egyesült Államokat a közvélemény elsődleges ellenfeleként, az ellenségeskedés fókusza egyértelműen Európa felé tolódott el. Eközben az autokratikus szövetségesekkel szembeni kedvező vélemények meredeken emelkednek, ami egy mélyebb ideológiai és politikai összefogást mutat, amely Oroszország külkapcsolataiban formálódik.

Ahogy az ukrajnai háború elhúzódik és a diplomáciai megosztottság mélyül, ezek a közvélemény-kutatási trendek tovább befolyásolhatják Oroszország Nyugathoz való hozzáállását – és esetleg alakíthatják Moszkva politikai döntéseit is. A hangulatváltozás bonyolíthatja az európai fővárosok és a Kreml közötti együttműködési vagy diplomáciai erőfeszítéseket is, különösen mivel Ukrajna támogatása továbbra is meghatározó tényező a nyugati-orosz kapcsolatokban.