A német gazdaság 2026-ban meredek fordulatra készül, a fiskális intézkedések életbe lépnek

Több évnyi stagnálás és zsugorodás után a német gazdaság várhatóan jelentősen fellendül 2026-ban. Gazdaságkutató intézetek, köztük az Ifo Intézet és a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW), jelentősen felfelé módosították növekedési előrejelzéseiket. Németország bruttó hazai terméke (GDP) várhatóan 1.5%-1.6%-kal fog növekedni 2026-ban – ez majdnem a duplája a korábbi előrejelzéseknek.

Ez kritikus fordulatot jelent Európa legnagyobb gazdasága számára, amely 2023-ban és 2024-ben enyhe recessziót élt át. A megújult optimizmus nagyrészt az expanzív fiskális politikák, a megnövekedett fogyasztói kereslet és a fellendülő ipari termelés kombinációjának tudható be. Az elemzők azonban továbbra is külső kockázatokra figyelmeztetnek, különösen az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti megoldatlan kereskedelmi feszültségekkel kapcsolatban.

A hatalmas ösztönző intézkedések és az adóreformok az előrejelzések felminősítésére ösztönöznek

A gazdasági fordulat katalizátora a német új kormány által bevezetett fiskális intézkedések sorozata. 2025 márciusában a Bundestag jóváhagyta a nemzeti „adósságfék” szabály történelmi jelentőségű módosítását, amely jelentősen több hitelfelvételt tesz lehetővé stratégiai beruházásokra. Röviddel ezután elindítottak egy 46 milliárd eurós adókedvezmény-csomagot, amelynek célja a vállalkozások és a háztartások ösztönzése 2029-ig.

Ezenkívül a kormány bevezetett egy „beruházásösztönző” programot a tőkekiadások ösztönzése érdekében. Ezen intézkedés keretében a vállalatok a jogosult beruházások akár 30%-át is leírhatják egy hároméves időszak alatt. A gazdasági agytrösztök becslése szerint ezek az intézkedések 10-ben körülbelül 2025 milliárd eurót, 57-ban pedig 2026 milliárd eurót fognak a gazdaságba juttatni.

Az Ifo Intézet előrejelzési vezetője, Timo Wollmershäuser hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság már 2024–2025 telén elérte a mélypontját. Szerinte a jelenlegi lendületet nemcsak az állami kiadások, hanem a megnövekedett magánberuházások és a fogyasztói kiadások is támogatják.

Vita arról, hogy ki viseli a stimulus költségeit

Bár az intézkedések reményt keltettek a tartós fellendülésre, továbbra is fennállnak a politikai súrlódások az ösztönző intézkedések finanszírozási módját illetően. A szövetségi kormány beruházási ösztönzői várhatóan jelentős adóbevétel-kiesésekhez vezetnek – különösen állami és önkormányzati szinten.

Az állami vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a tervezett 48 milliárd eurós adókiesés kétharmada a helyi és regionális önkormányzatokra hárulna. Több tartomány, köztük Rajna-vidék-Pfalz és Szászország pénzügyminiszterei pénzügyi kompenzációt vagy újraelosztási mechanizmusokat követeltek. Azt állítják, hogy ésszerűtlen, ha az önkormányzatok viselik a költségek nagy részét, miközben az előnyök lassan, idővel bontakoznak ki.

Lars Klingbeil pénzügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy az államok végül profitálnak majd a növekvő társasági adóbevételekből, amint a gazdaság bővül. Kitért egy párhuzamos, 100 milliárd eurós infrastrukturális alapra is, amelynek célja a regionális fejlesztés támogatása. Mindazonáltal a feszültségek továbbra is fennállnak, ahogy a 2025-ös és 2026-os költségvetési tárgyalások fokozódnak.

A magánkereslet és az ipari termelés újraéled

A kormányzati támogatás mellett Németország belföldi gazdasága a rugalmasság jeleit mutatja. Az olyan intézmények, mint az IfW és az IWH (Halle Gazdaságkutató Intézet) növekvő magánfogyasztást és a vállalati beruházások szerény fellendülését figyelték meg. Évekig tartó gyenge teljesítmény után még Németország exportszektora is – bár továbbra is nyomás alatt áll – stabilizálódni kezdett.

Az IWH elemzőinek jelentése szerint a feldolgozóipari termelés 0.4%-kal nőtt 2025 első negyedévében, részben az Egyesült Államokból érkező exportmegrendelések megugrásának köszönhetően. Ezen megrendelések egy részének leadását az új vámok előrejelzése miatt felgyorsították, ami rávilágít arra, hogy a kereskedelmi bizonytalanság továbbra is befolyásolja a rövid távú viselkedést.

Az Ifo Intézet arra számít, hogy az infláció stabil marad, 2.1-ben 2025%, 2.0-ban pedig 2026% lesz. A munkanélküliség várhatóan kismértékben csökken, az idei évre 6.3%, jövőre pedig 6.1% lesz.

Az amerikai kereskedelmi vita továbbra is veszélyt jelent a stabilitásra

Az erős mutatók ellenére a közgazdászok továbbra is óvatosak a Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államokkal fennálló megoldatlan kereskedelmi viták miatt. Az európai árukra kivetett magasabb importvámok már most is hatással vannak a német exportőrökre, és a helyzet romlása akár 0.3 százalékponttal is csökkentheti a várható GDP-növekedést 2026-ban.

Wollmershäuser megjegyezte, hogy a jelenlegi optimizmus nagy része azon a feltételezésen alapul, hogy megállapodás születik a kereskedelmi konfliktusban. Ha nem születik megoldás, vagy ha a vita eszkalálódik, a fellendülés veszíthet lendületéből, és esetleg ismét megrekedhet.

A gazdasági kilátások régiónként és ágazatonként eltérőek

A fellendülés várhatóan nem lesz egyenletes az egész országban. Kelet-Németországban a növekedés várhatóan tükrözi az országos trendeket, de a strukturális különbségek miatt kissé elmaradhat. Ágazati szempontból a növekedés az építőiparban, az informatikában és a fogyasztóknak szánt szolgáltatásokban a legerősebb, míg a nehézipar továbbra is versenynyomással néz szembe a magas energiaköltségek és a globális piaci átrendeződések miatt.

Mindazonáltal a főbb gazdasági intézmények – köztük az OECD és az RWI – egyetértenek abban, hogy 1.2-ra stabil, 1.5% és 2026% közötti növekedést jósolnak. Ez a széles körű konszenzus a javuló üzleti bizalmat tükrözi, amely az Ifo üzleti klímaindexe szerint, amely 9,000 vezető megkérdezésén alapul, öt egymást követő hónapban emelkedik.