török
olasz
spanyol
portugál
román
albán
litván
lett
bolgár
görög
magyar
francia
horvát
cseh
A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a határellenőrzési visszaszorítások sértik az uniós jogot
A Berlini Közigazgatási Bíróság mérföldkőnek számító ítélete jogellenesnek nyilvánította a német kormány új politikáját, miszerint megfelelő eljárás nélkül visszafordítják a menedékkérőket a határon. A döntés három szomáliai állampolgár sürgősségi fellebbezésére válaszul született, akiknek megtagadták a belépést annak ellenére, hogy kinyilvánították szándékukat menedékjogért folyamodni. Jogi szakértők és emberi jogi szervezetek a szövetségi kormány május elején bevezetett vitatott bevándorlási megközelítésének jelentős visszaesését jelentik.
Menedékkérők kérelmét elutasították a frankfurti (Odera) pályaudvaron
Május 9-én két férfi és egy nő érkezett vonattal Lengyelországból Szomáliából, és a szövetségi rendőrség elfogta őket a frankfurti (Odera) állomáson. Miután hivatalos menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, nem az Európai Unió dublini rendelete alapján dolgozták fel kérelmüket, hanem még aznap visszaküldték Lengyelországba.
A bíróság szerint ez az eljárás megsértette a bevett uniós eljárásokat. A dublini rendelet előírja, hogy az EU területén benyújtott menedékjog iránti kérelmeket először egy kijelölt jogi eljárás keretében kell értékelni annak meghatározása érdekében, hogy melyik tagállam felelős a kérelem elbírálásáért. Németország köteles megindítani és befejezni ezt az eljárást, mielőtt a kiutasítást vagy az átadásról döntene.
Jogi szakértők: A döntés várható volt
A jogi szakembereket nem lepte meg a bíróság beavatkozása. Philipp Pruy, az európai menedékjog szakértője kijelentette, hogy a dublini folyamat megkerülése egyértelműen ellentétes az uniós jogi normákkal. Utalt az Európai Bíróság 2023-as ítéletére (C-143/22), amely megerősítette, hogy a tagállamok nem utasíthatják el a menedékjog iránti kérelmeket az EU belső határain a szükséges eljárások megindítása nélkül.
Pruy hangsúlyozta, hogy a szárazföldön, tengeren vagy légi úton érkező menedékkérőknek hozzáférést kell biztosítani a megfelelő jogi mechanizmusokhoz, függetlenül attól, hogy hol lépnek be az EU-ba. „A dublini folyamat kihagyása és az emberek azonnali visszaküldése ellentmond a kötelező érvényű európai jognak” – magyarázta.
Dobrindt belügyminiszter politikája tűz alatt
A bíróság ítélete közvetlenül megtámadja Alexander Dobrindt belügyminiszter által május 7-én hivatalba lépése után, mindössze néhány órával bevezetett szükségállapoti politikát. Az irányelve fokozott határellenőrzéseket és a más uniós tagállamokból érkező menedékkérők visszatoloncolásának engedélyezését szorgalmazta, a lépést a közrend védelme érdekében szükségesnek minősítve.
A kormány az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikkével próbálta igazolni a döntést, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a közbiztonságot fenyegető súlyos veszélyek esetén felülírják az uniós jogot. A tisztviselők a Németországban benyújtott menedékjog iránti kérelmek magas számát – az előző évben az EU-ban benyújtott összes kérelem közel negyedét – említették a rendszerszintű nyomás bizonyítékaként.
A berlini bíróság azonban elutasította ezt az indoklást, kijelentve, hogy a kormány nem bizonyította a közvetlen fenyegetést, és nem magyarázta el, hogy az azonnali határátlépések hogyan enyhítenék egy ilyen helyzetet. A bíróság megjegyezte a szomszédos országokkal, különösen Lengyelországgal való koordináció hiányát is, és hangsúlyozta az EU „lojális együttműködés” elvét, amely kötelezi a tagállamokat, hogy működjenek együtt, mielőtt egyoldalú intézkedéseket fogadnának el.
Az Eurodac rendszer és a jogi kötelezettségek figyelmen kívül hagyása
A bíróság elutasította a szövetségi rendőrség azon érvelését, miszerint az EU Eurodac ujjlenyomat-adatbázisában szereplő korábbi regisztrációk elegendőek a gyorsított kiutasítás indoklásához. Ehelyett a bírák ragaszkodtak ahhoz, hogy az ilyen adatok csak a dublini folyamatot tájékoztatják – nem helyettesítik azt. A menedékkérőket át kellett volna szállítani egy németországi befogadóközpontba, és hivatalosan fel kellett volna dolgozni az ügyükben, mielőtt bármilyen kiutasítást fontolóra lehetett volna venni.
A menedékjogi eljárások szerint Németország csak azután kérheti az átadást, hogy a dublini szabályozások alapján ellenőrizte, hogy egy másik ország felelős-e, aminek tartalmaznia kell az önkéntes távozás határidejét vagy a hivatalos kiutasítási értesítést. A szomáliai kérelmezők esetében ezek közül egyik lépést sem követték.
Politikai nyomástartók
A döntés heves reakciókat váltott ki a politikai spektrum minden részéről. A Baloldali Párt tagja, Clara Bünger Dobrindt azonnali lemondását követelte, azzal vádolva őt, hogy tudatosan megsérti a törvényt. A Zöld Párt visszhangozta ezeket a követeléseket, a szövetségi politikát „nemzeti egyéni erőfeszítésnek” nevezve, amely aláássa az EU-t mint jogi normák által irányított uniót.
Britta Haßelmann, a Zöldek parlamenti csoportjának társelnöke arra figyelmeztetett, hogy az uniós menekültügyi mechanizmusok megkerülése nemcsak a rászorulóknak árt, hanem Németország hitelességét is rontja Európában. Irene Mihalic parlamenti államtitkár a döntést „egyértelmű figyelmeztetésnek” nevezte a kormány számára, hogy szigorúan tartsa be a jogi normákat.
A Rendőrszakszervezet (GdP) szintén kezdettől fogva szkepticizmusának adott hangot a politika jogszerűségével kapcsolatban. Andreas Roßkopf, a GdP szövetségi rendőrségi osztályának vezetője megismételte, hogy a határon történő azonnali elutasítások jogilag mindig megkérdőjelezhetők, és üdvözölte a bíróság pontosítását.
A bírósági határozat azonnal hatályba lép, és nem fellebbezhető
A Berlini Közigazgatási Bíróság ítélete jogilag kötelező érvényű és végleges. A bíróság tisztviselői szerint a kormánynak nincs további fellebbezési lehetősége. Az ítélet nemcsak a szomáliai ügyben hozott konkrét intézkedést érvényteleníti, hanem precedenst is teremt, amely számos hasonló esetet befolyásolhat.
A felpereseket támogató Pro Asyl nem kormányzati szervezet a menekültjogok potenciálisan történelmi győzelmének nevezte az ítéletet. Karl Kopp szóvivő arra sürgette a szövetségi kormányt, hogy azonnal állítsa le az összes határátlépést, és állítsa vissza a dublini eljárás betartását.
A jövőbeli politikai irányvonallal kapcsolatos kérdések továbbra is fennállnak
A bíróság döntése ellenére egyes kormánytisztviselők továbbra is azt állítják, hogy a jogi folyamat még nem ért véget. Heiko Teggatz, egy másik rendőri szakszervezet elnöke hangsúlyozta, hogy az ügy jelenleg sürgősségi eljárásban van, és a teljes tárgyalás eltérő eredményhez vezethet. Jogi szakértők ennek ellenére úgy vélik, hogy a szabályozás strukturális hibái valószínűleg nem élik túl a további vizsgálatot.
Mivel a kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy hagyjon fel vagy radikálisan módosítsa stratégiáját, minden figyelem arra irányul, hogyan fog reagálni Dobrindt belügyminiszter. Időközben a határőrizeti szerveknek módosítaniuk kell gyakorlatukat, hogy az uniós jog keretein belül maradjanak.
